1942. február 10.

Papírhiány címén korlátozzák a Déli Hírlap terjedelmét.

1942. február 11.

Pleyer Mihályt és 19 éves fiát a román határőrök meggyilkolják Erdőgyarakon.

1942. február 14.

Megjelenik az EMGE 1942. évre szóló naptára.

1942. február 14.

Nagy László bukaresti magyar követ bizalmas jelentésben számol be arról, hogy közbenjárt Mihai Antonescunál a Hangya Szövetkezeti Szövetség mértéktelen megadóztatása és ügyvitelének megbénítása miatt.

1942. február 17.

A tordai magyar tejárusító gazdákat, retorzióként az észak-erdélyi románokkal szembeni magyar bánásmódért, eltiltják a tejárusítástól.

1942. február 20.

Új magyar napilap indul Petrozsényben Napló címen, román kormánytámogatással. Néhány hónap múlva érdektelenség miatt megszűnik.

1942. február 21.

Abrudbányán 17 magyar előfizetőnek bevonják a rádióengedélyét.

1942. február 22.

A román rendőrség lepecsételi a segesvári és medgyesi magyar polgári kör helyiségeit.

1942. február 23.

A katonai hatóságok ismét lefoglalják az EMGE nagyenyedi központi irodahelyiségeit.

1942. február 24.

A román hatóságok bezárják a szászvárosi Magyar Casinót.

1942. február 25.

Ismét bevezetik az utazási igazolványok rendszerét. A rendelet szerint az utazási igazolvány nélkül utazókat szigorúan büntetik.

1942. március 1.

Müller Jenő, a Romániai Magyar Népközösség titkára jelenti, hogy a Torda környéki falvakban a magyarok számára a tordaihoz hasonló tejforgalmi korlátozásokat rendeltek el. Tordatúron például kidobolták, hogy tejet, tejterméket, tojást magyar nem adhat el, és nem is vehet.

1942. március 10.

A hivatalos lapban rendelettörvény jelenik meg, amely kötelezővé teszi a hadikölcsönjegyzést.

1942. március 19.

Kállay Miklós, az új magyar miniszterelnök programbeszédében "üdvözlő szót" küld "elszakított magyarjaink felé": "kérem őket, viseljék sorsukat keresztényi hittel és megnyugvással és azzal a tudattal, hogy itthon róluk soha meg nem feledkezünk."

1942. március 19.

Elvi megállapodás jön létre Magyarország és Románia között a tanárok és tanítók katonai szolgálat alól való felmentése ügyében.

1942. március 30.

Gyárfás Elemér Brassóban megbeszélést folytat Hans Dehmel alezredessel, a német-olasz tiszti bizottság elnökével és részletesen beszámol a dél-erdélyi magyarság panaszairól. A megbeszélésen részt vesz Szabó Béni, a Romániai Magyar Népközösség brassói tagozatának elnöke, Müller Jenő nagyenyedi és Fuhrmann János brassói tagozati titkár is.

1942. április 2.

Megjelenik a határ menti, katonai zónákra vonatkozó 1938. december 16-i törvény módosítása. Ennek értelmében az érintett körzetekben az ingatlanforgalmat még örökösödés esetén is a katonai hatóságok jóváhagyásához kötik, s ez igen hátrányosan érinti a magyar ingatlan-tulajdonosokat is.

1942. április 8-29.

A büntető katonai szolgálatra behívott dél-erdélyi tanárokat, két személy kivételével, hazaengedik.

1942. április 9.

A Hangya Szövetkezeti Szövetség közgyűlést tart Nagyenyeden. Elhangzik, hogy a Szövetség közel négymillió lejes haszonnal zárta az 1941. évet. A hiteligények ellátása céljából 30 millió lejes hitel felvételéről döntenek.

1942. május 13.

Mihai Antonescu egy zártkörű tanácskozáson kijelenti: ha nem szűnik meg az észak-erdélyi románok üldöztetése, akkor az "utolsó szem kukoricáig, búzáig vagy élelemig mindent elrekvirálunk, és hagyni fogjuk, hogy a nálunk lévő magyar falvak éhen haljanak." Ahol ez a radikális megoldás nem alkalmazható, ott a román menekülteket beültetik a magyar gazdaságokba és lefoglalják a magyar tulajdonban lévő házakat. Ha pedig lázadás törne ki: "géppuska, röviden és egyszerűen".