1943. folyamán

Vita Zsigmond közreadja a Romániai magyar írók antológiája című gyűjteményt Endre Károly, Kacsó Sándor, Kakassy Endre, Méliusz József, Olosz Lajos, Szemlér Ferenc írásaival. Ez jelenti a szétszórt dél-erdélyi irodalmi élet összefogásának egyetlen számottevő kísérletét. Fellendül viszont a vallásos irodalom: imakönyvek, énekeskönyvek, bibliaolvasó kalauzok és vallásos elmélkedések jelennek meg.

1943. folyamán

Ebben az évben Aradon a Katolikus Női Misszió vezette "Vásárhelyi Janka" otthonban 24 idős nő kap hajlékot és ellátást. Rajtuk kívül 16 árva és félárva gyermeket iskoláztatnak és részesítenek teljes ellátásban. Az intézmény fenntartása 782 ezer lejébe kerül a missziónak. Ehhez a Romániai Magyar Népközösség Arad megyei tagozata 359 ezer lej készpénzzel és 23 ezer lej értékű természetbeni adománnyal járul hozzá.

1943. január.

Magyar külügyminisztériumi feljegyzés szerint Gyárfás Elemérrel szemben valóban felvethető, hogy a Romániai Magyar Népközösség belső ügyeinek intézésével keveset foglalkozik, elmulasztotta a központi szervezetet kialakítani, és nem fordít kellő gondot a Népközösség többi vezetőjével való érintkezésre.

1943. január 8.

A brassói magyar konzul jelentése szerint a dél-erdélyi magyar ifjúság helyzete kétségbeejtő, ezért "ezres tömegekben" hagyja el szülőföldjét.

1943. január 12.

A Déli Hírlap főszerkesztője mától Olosz Lajos. Felelős szerkesztője (dr. Puhala Sándor helyett) Martzy Mihály.

1943. január 13.

Megalakul a brassói Hangya Fogyasztási Szövetkezet. Kezdő tőkéje hárommillió lej. Csatlakozik a nagyenyedi székhelyű Hangya Szövetkezeti Szövetséghez.

1943. január 15.

Újból bevezetik az utazási engedélyek rendszerét, amely a magyar lakosságot különösen érzékenyen érinti.

1943. január 15.

Az aradi magyar konzul értesülése szerint először történik meg 1940 óta, hogy az egyik Bihar megyei község, Kőröstárkány valamennyi Magyarországra átszökött lakója ellen, távollétükben, hadbírósági eljárást indítanak és jogerősen egy évre ítélik őket. A konzul szerint mintegy 15-20 férfiről van szó.

1943. január 18.

A román kultuszminisztérium körrendeletben értesíti a magyar egyházak vezetőségét, hogy levelezésükben a román helységneveket a jövőben csak románul használhatják. A helységek magyar elnevezése sem a címzésben, sem a levél szövegében nem szerepelhet.

1943. január 23.

Szász Pál bukaresti megbeszélése Emil Haţieganuval, az észak-erdélyi románság vezetőjével. A megbeszélés tárgyát a Bethlen-nyomda kereskedelmi cégként való bejegyzésének ügye és a nyomda szakembereinek katonai felmentése képezi.

1943. február.

A nagyenyedi Bethlen-kollégium és a gyulafehérvári Majláth-főgimnázium tanári kara megjelenteti a második "népnevelő" füzetet, dr. Musnai László Kőrösi Csoma Sándorról szóló munkáját.

1943. február 4.

A brassói magyar konzul jelenti, hogy a helyi román hatóságok magyarokkal szembeni politikája pillanatnyilag kevésbé olyan agresszív, mint amilyen 1941­- 1942-ben volt. Torda megyében ennek ellenére romlott, Kis-Küküllő megye határ menti falvaiban pedig nem javult a helyzet.

1943. február 10.

A temesvári Magyar Nőegylet jótékony célú teadélutánja.

1943. február 28.

Petrozsényban Rill Albert esperes-plébános a szentmise alatt felolvassa Márton Áron levelét és átnyújtja a "Pro Ecclesia et Pontifice" pápai érdemkeresztet Dékány Imre építésznek, petrozsényi egyházgondnoknak.

1943. február 28.

Közgyűlést tart a csombordi Hangya Fogyasztási Szövetkezet.

1943. március 1.

A magyar külügyminisztérium megküldi a bukaresti magyar követségnek a dél-erdélyi magyarság legfontosabb sérelmeit tartalmazó felsorolásokat, öt mellékletben. Az első a legégetőbb kisebbségi sérelmeket tartalmazza, amelyeket ­-­­ Budapest szerint - a román kormánynak feltétlenül orvosolnia kellene.

1943. március 7.

A temesvári Magyar Leányok Egyesülete jótékony célú teadélutánja. Az adományokat a Vöröskereszt, a gyermekvédelem és a szegények támogatására fordítják.

1943. március 19.

A brassói magyar konzul jelentése szerint a dél-erdélyi városok és községek elrománosítása sehol sem jár akkora eredménnyel, mint Tordán, ahol "a románosítás amerikai tempóban végzi feladatát". Ennek legfőbb oka az észak-erdélyi román menekültek, a "refuzsiáltak" tömeges letelepítése a városban.

1943. március 21.

A temesvári Magyar Nőegylet jótékony célú teadélutánt rendez.

1943. április 2.

A Déli Hírlap aznapi beszámolója szerint a Takács Pál vezette bukaresti református elemi iskola minden tanulója naponta egy pohár tejet kap, kenyérrel együtt, teljesen ingyen. Mátis Endréné tanítónő ezenkívül ebédeltetési akciót szervez. Mindezt jótékony célú adományok teszik lehetővé.