1941. szeptember 10.

Az aradi törvényszék ítélete feloszlatja az Aradi Atletikai Clubot.

1941. szeptember 12.

A Magyarországon tartózkodó gr. Haller István megállapodást ír alá az észak-erdélyi román szövetkezeti vezetőkkel. A megállapodást a magyar és a román kormány is elfogadja. Az egyezmény lehetővé teszi az összes dél-erdélyi magyar szövetkezetet tömörítő, nagyenyedi székhelyű Hangya Szövetkezeti Szövetség megalakítását.

1941. szeptember 13.

Visszaállítják a dél-erdélyi magyar vezetők kikapcsolt telefonjait.

1941. szeptember 24.

A csombordi mezőgazdasági iskolát a román hatóságok egy időre kórház céljára elrekvirálják.

1941. október 1.

Újra engedélyezik a magyar nyelv használatát a bel- és külföldi posta-, illetve távíróforgalomban.

1941. október 1.

Az EMGE-tagok száma a kezdeti 5820-ról több mint 12 600-ra nő.

1941. október 15.

Sabin Manuilă, a román Központi Statisztikai Intézet igazgatója megküldi Ion Antonescunak a magyar-román viszály végleges rendezéséről, a lakosságcsere romániai alkalmazási lehetőségeiről szóló részletes tervezetét. A dokumentum szerint az erdélyi magyarok részben a Bácskába és a szerb Bánátba (ez utóbbi terület Magyarországhoz kerülne), részben a Nagyszalonta-Nagyvárad-Szatmárnémeti sávba (a mintegy 5800 km2-nyi területet Románia átengedné Magyarországnak), a székelyek pedig Kárpátaljára költöznének a rutének helyébe, akiket viszont Ukrajnába telepítenének. Az elképzelés - fő vonásaiban - Antonescu nézeteit is tükrözi.

1941. november 19.

Feloszlatják a "Maros" aradi evezős egyesületet.

1941. december 2.

A nagyenyedi Bethlen-nyomdát, miután minden hivatalos formaságnak eleget téve, megkezdte munkáját, a nagyenyedi polgármester bezáratja, mivel "nem kért engedélyt a propagandaminisztériumtól".

1941. december 4.

A brassói magyar konzul e napon kelt összefoglaló jelentése szerint a magyar nyelv betiltására vonatkozó, azóta visszavont rendeletek hatása még mindig érezhető. Gyakran történnek ezzel kapcsolatos incidensek, a román posta sem veszi mindig tudomásul a visszavonást. A konzul szerint a bukaresti kormány magyarságpolitikájának célja "a magyarság köz- és magánéletének megbénítása, gazdasági életének gyengítése és menekülési vágyának ébrentartása".

1941. december 9.

Szügyi Istvánt, a Romániai Magyar Népközösség temesvári szervezetének egyik körzetvezetőjét letartóztatják és súlyosan bántalmazzák, mert a Népközösség részére tagdíjat gyűjtött.

1941. december 16.

A nagyenyedi Bethlen-nyomda ismét elkezdheti a tevékenységét azzal a kikötéssel, hogy csak egyházi és didaktikai természetű nyomtatványok előállításával foglalkozhat. Az Erdélyi Gazdát, amelyet ez a nyomda állít elő, a minisztérium hajlandó "didaktikai nyomtatványnak" elfogadni.

1942. folyamán

Ez évben az EMGE összesen 126 mezőgazdasági gépet, jelentős mennyiségű vetőmagot és 20 tonna műtrágyát oszt szét a magyar gazdák között. A nyári gabonaelkobzások alkalmából 110 község magyarságát részesíti segélyben. Hozzájárul a csombordi mezőgazdasági iskola felszerelésének bővítéséhez és mozgalmat indít a silógazdálkodás fejlesztése érdekében.

1942. folyamán

Az aradi evangélikus magyarok 1942-ben összesen 147 ezer lej értékű adományt gyűjtenek. A karácsonyi segélyezés összege 90 ezer lej.

1942. folyamán

Összesítve a római katolikus, a református és az evangélikus egyházak aradi kerületeinek ez évi természetes népmozgalmi adatait, kiderül: a magyarság természetes fogyása 379 fő, a házasságkötések száma 101.

1942. január 3.

Letartóztatják Sándor Gergely désfalvi unitárius lelkészt.

1942. január 7.

Gyárfás Elemér Brassóban újból ismerteti a magyarság sérelmeit a német-olasz tiszti bizottság előtt.

1942. január 10.

Első tárgyalás Szügyi István bűnügyében. A vádat kiterjesztik Martzy Mihály temesvári szervezeti elnök, dr. Takács Lajos főtitkár és dr. Telegdy városi kerületi elnökre is.

1942. január 25.

A román hatóságok egy időre megszüntetik az utazási igazolványok rendszerét.

1942. február.

Kezdetét veszi a magyar nemzetiségű hadköteles férfiak fegyveres frontszolgálatra való igénybevétele, eddig ugyanis "mindössze" hátországbeli munkaszolgálatra küldték őket. Nem egy esetben rögtön menetszázadokba osztják be őket, függetlenül attól, részesültek-e előtte megfelelő kiképzésben, vagy sem. A frontszolgálat elől egyre több dél-erdélyi magyar katonaszökevény menekül Magyarországra.