Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
Az aradi törvényszék ítélete feloszlatja az Aradi Atletikai Clubot.
A Magyarországon tartózkodó gr. Haller István megállapodást ír alá az észak-erdélyi román szövetkezeti vezetőkkel. A megállapodást a magyar és a román kormány is elfogadja. Az egyezmény lehetővé teszi az összes dél-erdélyi magyar szövetkezetet tömörítő, nagyenyedi székhelyű Hangya Szövetkezeti Szövetség megalakítását.
Visszaállítják a dél-erdélyi magyar vezetők kikapcsolt telefonjait.
A csombordi mezőgazdasági iskolát a román hatóságok egy időre kórház céljára elrekvirálják.
Újra engedélyezik a magyar nyelv használatát a bel- és külföldi posta-, illetve távíróforgalomban.
Az EMGE-tagok száma a kezdeti 5820-ról több mint 12 600-ra nő.
Sabin Manuilă, a román Központi Statisztikai Intézet igazgatója megküldi Ion Antonescunak a magyar-román viszály végleges rendezéséről, a lakosságcsere romániai alkalmazási lehetőségeiről szóló részletes tervezetét. A dokumentum szerint az erdélyi magyarok részben a Bácskába és a szerb Bánátba (ez utóbbi terület Magyarországhoz kerülne), részben a Nagyszalonta-Nagyvárad-Szatmárnémeti sávba (a mintegy 5800 km2-nyi területet Románia átengedné Magyarországnak), a székelyek pedig Kárpátaljára költöznének a rutének helyébe, akiket viszont Ukrajnába telepítenének. Az elképzelés - fő vonásaiban - Antonescu nézeteit is tükrözi.
Feloszlatják a "Maros" aradi evezős egyesületet.
A nagyenyedi Bethlen-nyomdát, miután minden hivatalos formaságnak eleget téve, megkezdte munkáját, a nagyenyedi polgármester bezáratja, mivel "nem kért engedélyt a propagandaminisztériumtól".
A brassói magyar konzul e napon kelt összefoglaló jelentése szerint a magyar nyelv betiltására vonatkozó, azóta visszavont rendeletek hatása még mindig érezhető. Gyakran történnek ezzel kapcsolatos incidensek, a román posta sem veszi mindig tudomásul a visszavonást. A konzul szerint a bukaresti kormány magyarságpolitikájának célja "a magyarság köz- és magánéletének megbénítása, gazdasági életének gyengítése és menekülési vágyának ébrentartása".
Szügyi Istvánt, a Romániai Magyar Népközösség temesvári szervezetének egyik körzetvezetőjét letartóztatják és súlyosan bántalmazzák, mert a Népközösség részére tagdíjat gyűjtött.
A nagyenyedi Bethlen-nyomda ismét elkezdheti a tevékenységét azzal a kikötéssel, hogy csak egyházi és didaktikai természetű nyomtatványok előállításával foglalkozhat. Az Erdélyi Gazdát, amelyet ez a nyomda állít elő, a minisztérium hajlandó "didaktikai nyomtatványnak" elfogadni.
Ez évben az EMGE összesen 126 mezőgazdasági gépet, jelentős mennyiségű vetőmagot és 20 tonna műtrágyát oszt szét a magyar gazdák között. A nyári gabonaelkobzások alkalmából 110 község magyarságát részesíti segélyben. Hozzájárul a csombordi mezőgazdasági iskola felszerelésének bővítéséhez és mozgalmat indít a silógazdálkodás fejlesztése érdekében.
Az aradi evangélikus magyarok 1942-ben összesen 147 ezer lej értékű adományt gyűjtenek. A karácsonyi segélyezés összege 90 ezer lej.
Összesítve a római katolikus, a református és az evangélikus egyházak aradi kerületeinek ez évi természetes népmozgalmi adatait, kiderül: a magyarság természetes fogyása 379 fő, a házasságkötések száma 101.
Letartóztatják Sándor Gergely désfalvi unitárius lelkészt.
Gyárfás Elemér Brassóban újból ismerteti a magyarság sérelmeit a német-olasz tiszti bizottság előtt.
Első tárgyalás Szügyi István bűnügyében. A vádat kiterjesztik Martzy Mihály temesvári szervezeti elnök, dr. Takács Lajos főtitkár és dr. Telegdy városi kerületi elnökre is.
A román hatóságok egy időre megszüntetik az utazási igazolványok rendszerét.
Kezdetét veszi a magyar nemzetiségű hadköteles férfiak fegyveres frontszolgálatra való igénybevétele, eddig ugyanis "mindössze" hátországbeli munkaszolgálatra küldték őket. Nem egy esetben rögtön menetszázadokba osztják be őket, függetlenül attól, részesültek-e előtte megfelelő kiképzésben, vagy sem. A frontszolgálat elől egyre több dél-erdélyi magyar katonaszökevény menekül Magyarországra.