Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
Papírhiány címén korlátozzák a Déli Hírlap terjedelmét.
Pleyer Mihályt és 19 éves fiát a román határőrök meggyilkolják Erdőgyarakon.
Megjelenik az EMGE 1942. évre szóló naptára.
Nagy László bukaresti magyar követ bizalmas jelentésben számol be arról, hogy közbenjárt Mihai Antonescunál a Hangya Szövetkezeti Szövetség mértéktelen megadóztatása és ügyvitelének megbénítása miatt.
A tordai magyar tejárusító gazdákat, retorzióként az észak-erdélyi románokkal szembeni magyar bánásmódért, eltiltják a tejárusítástól.
Új magyar napilap indul Petrozsényben Napló címen, román kormánytámogatással. Néhány hónap múlva érdektelenség miatt megszűnik.
Abrudbányán 17 magyar előfizetőnek bevonják a rádióengedélyét.
A román rendőrség lepecsételi a segesvári és medgyesi magyar polgári kör helyiségeit.
A katonai hatóságok ismét lefoglalják az EMGE nagyenyedi központi irodahelyiségeit.
A román hatóságok bezárják a szászvárosi Magyar Casinót.
Ismét bevezetik az utazási igazolványok rendszerét. A rendelet szerint az utazási igazolvány nélkül utazókat szigorúan büntetik.
Müller Jenő, a Romániai Magyar Népközösség titkára jelenti, hogy a Torda környéki falvakban a magyarok számára a tordaihoz hasonló tejforgalmi korlátozásokat rendeltek el. Tordatúron például kidobolták, hogy tejet, tejterméket, tojást magyar nem adhat el, és nem is vehet.
A hivatalos lapban rendelettörvény jelenik meg, amely kötelezővé teszi a hadikölcsönjegyzést.
Kállay Miklós, az új magyar miniszterelnök programbeszédében "üdvözlő szót" küld "elszakított magyarjaink felé": "kérem őket, viseljék sorsukat keresztényi hittel és megnyugvással és azzal a tudattal, hogy itthon róluk soha meg nem feledkezünk."
Elvi megállapodás jön létre Magyarország és Románia között a tanárok és tanítók katonai szolgálat alól való felmentése ügyében.
Gyárfás Elemér Brassóban megbeszélést folytat Hans Dehmel alezredessel, a német-olasz tiszti bizottság elnökével és részletesen beszámol a dél-erdélyi magyarság panaszairól. A megbeszélésen részt vesz Szabó Béni, a Romániai Magyar Népközösség brassói tagozatának elnöke, Müller Jenő nagyenyedi és Fuhrmann János brassói tagozati titkár is.
Megjelenik a határ menti, katonai zónákra vonatkozó 1938. december 16-i törvény módosítása. Ennek értelmében az érintett körzetekben az ingatlanforgalmat még örökösödés esetén is a katonai hatóságok jóváhagyásához kötik, s ez igen hátrányosan érinti a magyar ingatlan-tulajdonosokat is.
A büntető katonai szolgálatra behívott dél-erdélyi tanárokat, két személy kivételével, hazaengedik.
A Hangya Szövetkezeti Szövetség közgyűlést tart Nagyenyeden. Elhangzik, hogy a Szövetség közel négymillió lejes haszonnal zárta az 1941. évet. A hiteligények ellátása céljából 30 millió lejes hitel felvételéről döntenek.
Mihai Antonescu egy zártkörű tanácskozáson kijelenti: ha nem szűnik meg az észak-erdélyi románok üldöztetése, akkor az "utolsó szem kukoricáig, búzáig vagy élelemig mindent elrekvirálunk, és hagyni fogjuk, hogy a nálunk lévő magyar falvak éhen haljanak." Ahol ez a radikális megoldás nem alkalmazható, ott a román menekülteket beültetik a magyar gazdaságokba és lefoglalják a magyar tulajdonban lévő házakat. Ha pedig lázadás törne ki: "géppuska, röviden és egyszerűen".