1941. március 29.

A német-olasz tiszti bizottság ismételt sürgetésére feloldják a zár alól a Romániai Magyar Népközösség nagyenyedi központi irodáját.

1944. március 31.

Gyárfás Elemér, gr. Haller István, Szabó Béni és Ráduly Sándor felkeresik a német-olasz tiszti bizottság tagjait. Gyárfás megköszöni a bizottságnak az eddig elért eredményeket.

1941. április 6.

Kezdetét veszi Romániában az országos népszámlálás, amelynek adatai szerint a dél-erdélyi "magyar etnikai eredetűek" száma 363 ezerre csökkent, azaz a 3 300 000-es összlakosság kevesebb mint 11%-ára. A menekülthullám következtében Dél-Erdély városaiban a bécsi döntést követő fél évben a magyarság számának átlagos apadása 10-15% körül mozgott, de némely városban (pl. Nagyszebenben vagy Tordán) ezt jóval túlhaladta.

1941. április 8.

A Minisztertanács ülésén Ion Antonescu kijelenti: "... a nemzet ellenségei iránti gyűlöletet kell sugallni a románoknak. Így nőttem fel én: a törökök, zsidók és magyarok elleni gyűlöletben. A haza ellenségei elleni gyűlölet ezen érzelmeit az utolsó végletekig kell kitolni. Magamra vállalom ezt a feladatot."

1941. április 26.

Szász Pál közbenjárására Ion Antonescu ismét engedélyezi az Erdélyi Gazda megjelenését.

1941. április 27.

Az aradi székhelyű magyar evangélikus egyházkerület Argay György temesvári esperest, addigi püspökhelyettest választja püspökének. A román kormány azonban az észak-erdélyi románok sérelmeire hivatkozva, retorzióként, nem erősíti meg tisztségében a püspököt, így elmarad az egyház állami támogatása is.

1941. április 27.

Betiltják a temesvári Magyar Néplapot.

1941. április 29.

Román-magyar megállapodás születik a kettős birtokosság ügyében.

1941. április 30.

A dévai munkaügyi alfelügyelőség bizalmasan felkéri a petrozsényi bányatársaság igazgatóságát, hogy a munkaügyi minisztérium 3040/1941. sz. rendelete alapján valamennyi magyar tisztviselőt azonnal bocsássa el a vállalattól. Az így megüresedett helyeket román menekültekkel kell betölteni.

1941. május 3.

Nagyenyeden megnyílik a Bethlen Gábor teológiai tanfolyam, amely megkezdi a dél-erdélyi magyarság protestáns papképzését.

1941. május 4.

Temesváron megnyílik a dr. Kakuk Csecsemőgondozó és Napközi Gyermekotthon. Alapítója és fenntartója a Magyar Nőegylet.

1941. május 11.

Magyarország és Románia aláírja a bukovinai székelyek áttelepítéséről szóló megállapodást. 1941 május-júniusában összesen 3279 bukovinai székely család, azaz 13 200 fő települ át a Bácskába.

1941. május 13.

A Romániai Magyar Népközösség vezetői megbeszélést tartanak Gáldtőn, Szász Pál lakásán.

1941. május 15.

A Hunyad megyei Vulkán községben elsőként rendelik el, hogy tilos magyarul beszélni. A magyaroktól ezenkívül elkobozzák a rádiókészülékeket.

1941. május 20.

A Dél-Edélyi Református Egyház ideiglenes intéző bizottsága alakuló közgyűlést tart Nagyenyeden.

1941. május 31.

Nagyenyed város Polgármesteri Hivatala az 1941. március 14-i kormányrendeletre hivatkozva a Bechtold bőrkereskedő cég tudomására hozza, hogy bőrárut csak iparigazolvánnyal rendelkező román és német bőriparosok között szabad szétosztani.

1941. június 1.

A román és a magyar kormány egyezsége értelmében kölcsönösen megszüntetik a vállalatokhoz kirendelt ellenőrző biztosok megbízatását.

1941. június 5.

Kikézbesítik Gyárfás Elemérnek a Kis-Küküllő megyei pénzügyigazgatóság április 15-i határozatát, amely szerint Gyárfás ügyvédi adóalapját az előző évi 50 ezerről (önkényesen) 900 ezer lejre emelték.

1941. június 9.

A román kormány rendeletet ad ki, amelyben megtiltja a magyar nyelv használatát a nyilvános helyeken. Telefonon sem szabad magyarul beszélni, s bizonyos kategóriájú magyar alkalmazottakat el kell bocsátani.

1941. június 11.

Az aradi magyar konzul e napon kelt távirati jelentése szerint Aradon, Temesváron, Lippán és más helységekben elrendelték, hogy a vendéglők, kocsmák, cukrászdák, mozik magyar alkalmazottait június 15-ig kivétel nélkül el kell bocsátani.