1942. október 16.

A román külügyminisztérium szóbeli jegyzéke közli, hogy Arad, Bihar, Temes-Torontál és Krassó-Szörény megyékben is visszaadták a magyar lakosok rádiókészülékeit.

1942. október 24.

A Déli Hírlap példányszámát 10 000-re korlátozzák.

1942. október 24.

Román-magyar határincidens Kalotaszegen.

1942. október 28-november 9.

Hencke és Roggeri különmegbízottak második romániai útja.

1942. október 30.

Nagy László bukaresti magyar követ e napon kelt jelentésében beszámol arról, hogy egy Brassó környéki munkatáborban mintegy 1200 dél-erdélyi magyar munkaszolgálatos dolgozik, igen rossz körülmények között.

1942. november 1.

Tordán, a kalotaszegi határincidens román áldozatának temetése után, magyarellenes tüntetésre kerül sor.

1942. november 2-3.

Tordán több magyar ház ablakait kővel bezúzzák.

1942. november 5.

Gyárfás Elemér bírálja Vita Zsigmondot, a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanárát, mivel a dél-erdélyi magyar kultúra fejlesztésére vonatkozó javaslatait. Vita legelőször nem neki, a Romániai Magyar Népközösség elnökének küldte meg. Vita javaslatai a következők voltak: "írói csoportok" szervezése, irodalmi folyóirat létesítése, továbbá egy hely biztosítása vezetőjüknek a Népközösség elnöki tanácsában.

1942. november 7.

Nagy László bukaresti magyar követ jelenti, hogy az elmúlt napokban három alkalommal is beszélgetett Hencke és Roggeri különmegbízottakkal, és felhívta a figyelmüket "a dél-erdélyi magyarok sérelmeinek súlyos voltára".

1942. november 28.

A Déli Hírlapról lekerül az alábbi felirat: "A Romániai Magyar Népközösség lapja".

1942. december.

A romániai magyar egyházak összesen 7 kisdedóvót, 179 általános iskolát, 15 középiskolát, 1 teológiai akadémiát, 2 gazdasági, 3 kereskedelmi és 4 tanonciskolát működtetnek. Az általános iskolák közül 102 a reformátusok, 62 a római katolikusok, 10 az unitáriusok és 5 az evangélikusok kezében van; 12 középiskolát a katolikusok, 3-at pedig a reformátusok tartanak fent.

1942. december 5.

Négy oldalra korlátozzák a Déli Hírlap terjedelmét.

1942. december 10.

A kormány felfüggeszti az utazási igazolványok rendszerét.

1942. december 11.

A nagyenyedi rendőrség felsőbb rendeletre megtiltja az elkészült, vagy készülőben lévő magyar naptárak szétküldését.

1942. december 15.

Gyárfás Elemér megbeszélése Alexandru Marcu propagandaügyi miniszterrel a naptárakra vonatkozó tilalom feloldása tárgyában.

1942. december 16.

Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő megküldi a magyar külügyminisztériumnak Gyárfás Elemér feljegyzését a munkaszolgálatra behívott dél-erdélyi magyar értelmiségiekről. A lista 13 nevet tartalmaz.

1942. december 18.

A brassói magyar konzul jelenti a Romániai Magyar Népközösség legfelsőbb vezetésében tapasztalható személyi ellentéteket. Sajnálatosnak tartja, hogy a magyarság vezetői közül "senki sem védi, mindenki támadja" az elnököt, Gyárfás Elemért. Szerinte Gyárfásnak a többi vezető között "egyetlen híve, barátja sincs".

1942. december 20.

A magyar naptárakra való tilalmat (a Gazda Naptár kivételével) feloldják.

1942. december 23.

Rendelet jelenik meg a külföldön tartózkodó katonaköteles személyek kötelező jelentkezéséről. Ennek értelmében, visszamenőleges hatállyal, elvesztik minden vagyonukat azok a katonaszökevények is, akik korábban Magyarországra távoztak. A jelentkezési határidő 40 nap.

1942. december 24.

Feloldják a Gazda Naptárra vonatkozó tilalmat.