1941. február 6.

Megkezdik működésüket a Brassóban és Kolozsváron székelő olasz-német katonai tiszti bizottságok. A Dehmel őrnagy és Pasanizzi kapitány vezette brassói bizottság a dél-erdélyi magyar kisebbség jogvédelmének fontos tényezőjévé válik, bár tevékenysége - akárcsak a kolozsvárié - kevéssé hatékony, és leginkább a tengelyhatalmak érdekeit szolgálja. Jellemző, hogy az első két évben, 1941-1942-ben a brassói bizottsághoz összesen 1518 magyar panaszügy érkezik, de ezekből mindössze 242-őt tartanak indokoltnak.

1941. március 29.

A német-olasz tiszti bizottság ismételt sürgetésére feloldják a zár alól a Romániai Magyar Népközösség nagyenyedi központi irodáját.

1944. március 31.

Gyárfás Elemér, gr. Haller István, Szabó Béni és Ráduly Sándor felkeresik a német-olasz tiszti bizottság tagjait. Gyárfás megköszöni a bizottságnak az eddig elért eredményeket.

1941. augusztus 23.

Gyárfás Elemér a brassói német-olasz tiszti bizottság előtt ismételten feltárja a magyarság legsúlyosabb sérelmeit.

1942. január 7.

Gyárfás Elemér Brassóban újból ismerteti a magyarság sérelmeit a német-olasz tiszti bizottság előtt.

1942. március 30.

Gyárfás Elemér Brassóban megbeszélést folytat Hans Dehmel alezredessel, a német-olasz tiszti bizottság elnökével és részletesen beszámol a dél-erdélyi magyarság panaszairól. A megbeszélésen részt vesz Szabó Béni, a Romániai Magyar Népközösség brassói tagozatának elnöke, Müller Jenő nagyenyedi és Fuhrmann János brassói tagozati titkár is.

1942. június 13.

A brassói német-olasz tiszti bizottság Brassó környékén megkezdi a gabonaelkobzások kivizsgálását.

1943. május 28.

A brassói magyar konzul jelentésében bírálja Gyárfás Elemért, mivel Gyárfás határozottan megtiltotta a Romániai Magyar Népközösség megyei szervezeteinek, hogy azok bármiféle panaszt, kérelmet, adatszolgáltatást a német-olasz tiszti bizottsághoz vagy a magyar külképviseleti szervekhez közvetlen úton, az ő megkerülésével benyújtsanak.