1940. szeptember 7.

A kolozsvári magyar konzul e napon kelt távirati jelentése szerint a dél-erdélyi magyarokat tömegesen hívják be katonai szolgálatra. Ha nem engedelmeskednek, akkor arra biztatják őket, hogy "szökjenek át" Magyarországra, mert különben hadbíróság elé kerülnek. A jelentkezőkkel viszont közlik: ha nyilatkozatot írnak alá, hogy Magyarországra optálnak, nem kell bevonulniuk. Az aláírás után felszólítják őket, hogy negyvennyolc órán belül hagyják el az országot.

1940. szeptember 11.

A magyar kormány Bárdossy László javaslatára egy háromtagú delegáció Bukarestbe való kiküldéséről határoz, az optálási kérdések mielőbbi tisztázása érdekében. A bécsi döntés határozatának 3. és 4. pontja értelmében ugyanis az észak-erdélyi románoknak és a dél-erdélyi magyaroknak jogukban áll a román, illetve a magyar állampolgárság javára optálni. Ezt hat hónapi határidőn belül tehetik meg, a távozásra további egy év áll rendelkezésre. Ingóságaikat magukkal vihetik, akárcsak az ingatlanok értékesítéséből befolyt pénzt.

1940. szeptember 13.

Az Esti Magyarország híre szerint az optálás ügyében négytagú magyar bizottság utazott a román fővárosba, és aznap elkezdte tárgyalásait. További adat nem áll rendelkezésünkre.

1940. október 12.

A gyulafehérvári rendőrkapitányság tájékoztatja a nagyenyedi és abrudbányai rendőr-felügyelőségeket a Magyarországra "repatriálókkal" szemben követendő hatósági eljárásról. A tájékoztató szerint az érintetteknek közjegyző által hitelesített nyilatkozatot kell tenniük optálási szándékukról, ennek alapján a főispáni hivatal távozási engedélyt, a gyulafehérvári rendőrkapitányság pedig határátlépési igazolványt állít ki számukra. (Az egyoldalú nyilatkozatok megtételét a magyar fél nem tekintette a bécsi döntés alapján történő optálásnak.)

1940. november 22.

Gyárfás Elemér a magyar kormányhoz címzett memorandumában többek között kifejti: ha a magyar és a román kormány legkésőbb karácsonyig nem állapodik meg az optálás kérdésében, akkor "nincs emberi hatalom - sem erkölcsi, sem fizikai", amely meg tudná állítani a dél-erdélyi magyarok menekülését.

1940. december 9.

A kolozsvári Ellenzék aznapi száma szerint a román hatóságok a dél-bukovinai Rǎdǎuţi városában egy hirdetményt tettek közzé, mely szerint minden magyar lakosnak 1941. február 28-ig kötelező módon optálási nyilatkozatot kell adnia.

1940. december 11.

A magyar kormány a sajtó útján felhívja a közvélemény figyelmét, hogy a dél-erdélyi magyarok egyoldalú, a román hatóságok által is szorgalmazott optálási nyilatkozatai csupán a román állampolgárság feladását, illetve a Romániából való eltávozást jelentik, de ilyen eljárással nem nyerhető el a magyar állampolgárság.

1941. február 26.

Bárdossy László magyar külügyminiszter és Gheorghe Crutzescu budapesti román követ előzetes megállapodást ír alá Budapesten az optálási jog időpontjának szabályozásáról. A jegyzőkönyv értelmében az optálásra nézve Bécsben megállapított hat hónapi határidő "a két kormány által közös egyetértéssel megállapítandó későbbi időpontban fogja kezdetét venni." Ilyen értelmű megegyezés azonban a továbbiakban nem születik, így az optálás részletkérdései továbbra is tisztázatlanok maradnak. Az optálást mint jogforrást a magyar kormány ezért nem ismeri el.