1940. szeptember 7.

A kolozsvári magyar konzul e napon kelt távirati jelentése szerint a dél-erdélyi magyarokat tömegesen hívják be katonai szolgálatra. Ha nem engedelmeskednek, akkor arra biztatják őket, hogy "szökjenek át" Magyarországra, mert különben hadbíróság elé kerülnek. A jelentkezőkkel viszont közlik: ha nyilatkozatot írnak alá, hogy Magyarországra optálnak, nem kell bevonulniuk. Az aláírás után felszólítják őket, hogy negyvennyolc órán belül hagyják el az országot.

1941. június 11.

Az aradi magyar konzul e napon kelt távirati jelentése szerint Aradon, Temesváron, Lippán és más helységekben elrendelték, hogy a vendéglők, kocsmák, cukrászdák, mozik magyar alkalmazottait június 15-ig kivétel nélkül el kell bocsátani.

1941. június 14.

Az aradi magyar konzul jelentése szerint e napon újabb, a magyar alkalmazottak elbocsátását immár általánosan előíró rendelet jelenik meg. A rendőrség mindenütt megtiltja a magyar nyelv használatát, és erre falragaszok figyelmeztetik a lakosságot. A konzul szerint a dél-erdélyi magyarok elkeseredése olyan nagy, hogy sokan már nyílt ellenállásra gondolnak.

1941. július 9.

Az aradi magyar konzul e napon kelt jelentése szerint a magyarok üldözése különösen Temesváron ölt nagyobb méreteket. "Felelőtlen egyének a magyarul beszélőket úton-útfélen inzultálják. Számos magyarnak más bánáti városban kényszerlakhelyet jelöltek ki. Nagy az elkeseredés."

1941. december 4.

A brassói magyar konzul e napon kelt összefoglaló jelentése szerint a magyar nyelv betiltására vonatkozó, azóta visszavont rendeletek hatása még mindig érezhető. Gyakran történnek ezzel kapcsolatos incidensek, a román posta sem veszi mindig tudomásul a visszavonást. A konzul szerint a bukaresti kormány magyarságpolitikájának célja "a magyarság köz- és magánéletének megbénítása, gazdasági életének gyengítése és menekülési vágyának ébrentartása".

1942. június 24.

A brassói magyar konzul jelenti, hogy az ún. "Balla-alapból" (= a magyar kormány által létrehozott titkos alap) a Brassó környéki falvak éhezőinek 250 ezer, Alsó-Fehér megye éhezőinek 1 millió lejt adott. Újabb 10 millió lejt kér az "éhezők támogatására".

1942. december 18.

A brassói magyar konzul jelenti a Romániai Magyar Népközösség legfelsőbb vezetésében tapasztalható személyi ellentéteket. Sajnálatosnak tartja, hogy a magyarság vezetői közül "senki sem védi, mindenki támadja" az elnököt, Gyárfás Elemért. Szerinte Gyárfásnak a többi vezető között "egyetlen híve, barátja sincs".

1943. január 8.

A brassói magyar konzul jelentése szerint a dél-erdélyi magyar ifjúság helyzete kétségbeejtő, ezért "ezres tömegekben" hagyja el szülőföldjét.

1943. február 4.

A brassói magyar konzul jelenti, hogy a helyi román hatóságok magyarokkal szembeni politikája pillanatnyilag kevésbé olyan agresszív, mint amilyen 1941­- 1942-ben volt. Torda megyében ennek ellenére romlott, Kis-Küküllő megye határ menti falvaiban pedig nem javult a helyzet.

1943. március 19.

A brassói magyar konzul jelentése szerint a dél-erdélyi városok és községek elrománosítása sehol sem jár akkora eredménnyel, mint Tordán, ahol "a románosítás amerikai tempóban végzi feladatát". Ennek legfőbb oka az észak-erdélyi román menekültek, a "refuzsiáltak" tömeges letelepítése a városban.

1943. május 28.

A brassói magyar konzul jelentésében bírálja Gyárfás Elemért, mivel Gyárfás határozottan megtiltotta a Romániai Magyar Népközösség megyei szervezeteinek, hogy azok bármiféle panaszt, kérelmet, adatszolgáltatást a német-olasz tiszti bizottsághoz vagy a magyar külképviseleti szervekhez közvetlen úton, az ő megkerülésével benyújtsanak.

1943. szeptember 4.

Az aradi magyar konzul jelenti, hogy csak Temes megyében 5000-re emelkedett néhány hét alatt a munkaszolgálatra behívott magyarok száma. A behívottak korhatára gyakran túl van az 50. életéven is.

1943. december 11.

Az aradi magyar konzul jelenti, hogy joghatósága területén a román nagyvezérkar beszüntette a magyarokat sújtó állatrekvirálásokat.

1944. február 19.

A brassói magyar konzul jelenti, hogy a leszerelő munkatáborosok ügyében kifejtett dél-erdélyi magyar egyházi segélyakció válságba került. Az egyházi vezetők emiatt Gyárfás Elemért hibáztatják, pontosabban az általa tanúsított "érthetetlen passzivitást". A konzul szerint az egyházi vezetők és Gyárfás között amúgy is rossz viszony ezzel újból akut állapotba került.

1944. április 28.

A brassói magyar konzul szerint a hadi helyzet alakulása miatt a dél-erdélyi magyarokban "a határozott veszélyérzet fokozatosan tudatosul és gondolkodásmódjukra, valamint magatartásukra is átformáló erővel hat. Az egyéni sérelmek fokozatosan szorulnak háttérbe, hogy helyet adjanak a nagyobb problémák megértésének."