1944. június.

A temesvári r. kat. püspökség elrendeli, hogy az 1944-es úrnapi körmeneteket csak a templomokban lehet megtartani, a "külső" körmenetek elmaradnak - feltehetőleg a légiveszély miatt.

1944. június 1.

A Déli Hírlap közli az április 16-án és május 6-án Brassót ért nagy szövetséges légitámadások magyar áldozatainak neveit. A nem végleges adatok szerint április 16-án 35, míg május 6-án 27 magyar esett áldozatul Brassóban a bombázásoknak.

1944. június 10.

A brassói magyar konzulátus vezetője eljuttatja Budapestre Petru Grozának, az Ekésfront elnökének Márton Áron püspökhöz címzett feljegyzése másolatát, amelyben Groza a magyar-román békés együttélést "a Duna-medencében egyesült államok keretében" vázolja fel.

1944. június 13.

A Gyárfás Elemérnek írt levélben Gál Miklós, Szász Pál és gr. Haller István bejelentik, hogy teljes szolidaritást vállalnak Márton Áron püspökkel.

1944. június 17.

Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő jelenti, hogy Márton Áron ellenzi az iskolakérdésnek a többi függő kérdéstől való külön megoldását. A püspök közölte: "nincs értelme a dél-erdélyi iskolákat megmenteni, ha nem tudjuk biztosítani az elhelyezkedést, illetve az egyetemi továbbképzést a középiskolát végzett diákoknak".

1944. június 19.

A Déli Hírlapban megjelenik Szabó Béni "Testvérek" című, drámai hangú felhívása, amelyben a Brassót ért, addigi három nagy bombatámadás kapcsán segítséget kér a "magyar testvérektől" "pénzben, ruhában, fehérneműben, lábbeliekben, mindenki tehetségéhez mérten, hogy átsegíthessük reászorult testvéreinket életük eme kétségbeesett szakaszán". A felhívást a június 21-i lapszám megismétli.

1944. július.

Pappá szentelésének 20. évfordulója alkalmából Márton Áron püspököt nagy számban keresik fel papjai és hívei jókívánságaikkal.

1944. július 1.

Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő jelenti: mintegy két éve a román hatóságok tervszerűen akadályozzák új magyar iparosműhelyek megnyitását és azt, hogy a magyar iparos képesítést szerezzen. Nem tartja azonban kizártnak, hogy a közeljövőben javulás fog bekövetkezni e téren.

1944. július 3.

A Déli Hírlap vezércikkében ("Ne hagyjuk őket kiszakadni közösségünkből!") Olosz Lajos főszerkesztő "a légitámadások által sújtott ínséges testvéreink" megsegítésére szólítja fel a dél-erdélyi magyarságot.

1944. július 7.

A Déli Hírlapban Jakabffy Elemér közöl vezércikket "Lelkiismeret-vizsgálatot kérek!" címszó alatt. Leírja, hogy Brassó mellett Temesvárt és Aradot is szörnyű légitámadások érték. A bombakárosultak megsegítésére hívja fel a dél-erdélyi magyarságot. Beszámol arról, hogy a Romániai Magyar Népközösség központilag kezeli az egyes tagozatokhoz érkező adományokat.

1944. július 10.

Az aradi minorita templomban gyászmisét tartanak az 1944. július 3-i légitámadás áldozatainak lelki üdvéért.

1944. július 14.

A brassói magyar konzul szerint a dél-erdélyi magyarság két legégetőbb problémája a családfőknek s a fiatal férfiaknak Magyarországra történt szökése és a megmaradó férfilakosság munkaszolgálatra való kíméletlen bevonultatása.

1944. július 21.

Az Aradi Polgári Jótékony Nőegylet éves közgyűlést tart.

1944. július 26.

Mivel Gyárfás Elemér nem hajlandó összehívni a Romániai Magyar Népközösség elnöki tanácsülését, ezért Gál Miklós, Szász Pál és gr. Haller István lemond elnöki tanácsi tagságáról.

1944. július 28.

Gyászmisét tartanak a Temesvár-erzsébetvárosi r. kat. plébániatemplomban a július 3-i légitámadás áldozatainak lelki üdvéért. Másnap ugyanott a békéért miséznek.

1944. július 31.

A Déli Hírlapban Jakabffy Elemér vezércikkben méltatja Márton Áron főpapi és emberi nagyságát, a püspök pappá szentelésének 20. évfordulója alkalmából.

1944. augusztus 2-9.

A román titkosrendőrség e heti jelentése szerint Gyárfás Elemér utasításba adta a Romániai Magyar Népközösség bukaresti vezetőinek, hogy fokozottan törekedjenek a román demokratákkal való jó együttműködés helyreállítására, mivel rövid időn belül Romániát e demokraták fogják irányítani.

1944. augusztus 5.

A román titkosrendőrség értesülése szerint e napon Dr. Horváth Sándor, bukaresti római katolikus magyar plébános felkeresi a pápai nunciatúra vikáriusát, és utasításokat kér tőle a magyar zsidók kikeresztelése ügyében. A rendőrségi értesülés szerint a keresztlevelek beszerzésével Szász István, helyi népközösségi vezető foglalkozik intenzíven, dr. Parecz György népközösségi főtitkár ösztönzésére.

1944. augusztus 6.

Sor kerül a gyulafehérvári r. kat. egyházközség újonnan megválasztott gondnoka, Fejér József eskütételére és beiktatására.

1944. augusztus 15.

A Temesvár-erzsébetvárosi r. kat. plébániatemplom felszentelésének 25. évfordulóján Pacha Ágoston megyéspüspök ünnepi igét hirdet. Az istentiszteleten a szintén 25. évfordulóját ünneplő erzsébetvárosi énekkar működik közre, Wittmann Pál karnagy vezetésével.