1940. október 12.

A gyulafehérvári rendőrkapitányság tájékoztatja a nagyenyedi és abrudbányai rendőr-felügyelőségeket a Magyarországra "repatriálókkal" szemben követendő hatósági eljárásról. A tájékoztató szerint az érintetteknek közjegyző által hitelesített nyilatkozatot kell tenniük optálási szándékukról, ennek alapján a főispáni hivatal távozási engedélyt, a gyulafehérvári rendőrkapitányság pedig határátlépési igazolványt állít ki számukra. (Az egyoldalú nyilatkozatok megtételét a magyar fél nem tekintette a bécsi döntés alapján történő optálásnak.)

1940. október 12.

A Keleti Újság szerint Temesváron javulóban van a magyar kisebbség helyzete, a német tancsapatok megjelenése ugyanis megfélemlíti a "féktelenkedő elemeket".

1940. október 13.

A román kormány betiltja az összes magyar napilapot. A dél-erdélyi magyarság egy ideig teljesen napi sajtó nélkül marad.

1940. október 17-27.

Az Észak-, illetve Dél-Erdélyben elkövetett atrocitások ügyében felállított német-olasz vegyes bizottság (az ún. Altenburg-Roggeri bizottság) helyszíni vizsgálatokat folytat. Ezek során Észak- és Dél-Erdélyben összesen mintegy 3000 km-t tesz meg gépkocsin, és több mint 500 személyt hallgat meg.

1940. október 24.

Gyárfás Elemér megbeszéléseket folytat Alexandru Creţianu külügyi államtitkárral, Mihail Sturdza külügyminiszterrel és Ion Antonescu államvezetővel. Antonescu engedélyezi a Romániai Magyar Népközösség november 4-ére tervezett, nagyenyedi értekezletének megtartását.

1940. október 31.

Elkészül az Altenburg-Roggeri bizottság összefoglaló jelentése, amelynek kivonatát, egy-egy szóbeli jegyzék kíséretében, néhány hét múlva mindkét kormány megkapja. A vegyes bizottság általános benyomása az volt, hogy - főleg az ippi és ördögkúti tömegmészárlások miatt - a magyar felet nagyobb felelősség terheli az atrocitások elkövetésében. A dél-erdélyi magyarok ügyében a bizottság megállapítja: a vizsgálat végeztéig, budapesti állítás szerint, 60 ezerre tehető a Romániából kiutasított vagy elmenekült magyarok száma, de ezek közül "csak" mintegy 60-70%-nyi a minden vagyonától megfosztott menekült.