Balogh Béni
Dél-erdélyi magyarság 1940-1944



 
 
 
  kronológiák    » Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
évek 1940 1941 1942 1943 1944  
intézménymutató a b c d e f g h j k m n o p r s t u v  
névmutató a b c d e f g h j k l m n o p r s t v w z  
tárgymutató a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z  
 
 
   keresés
szűkítés       
        
  401 találat lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 401-401
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1940. november 12.

Nagyenyeden szervezi meg központi irodáját az EMGE elnöke, Szász Pál. Hat kerületet szervez, amelyek élére gazdasági felügyelőket nevez ki.

1940. november 14.

A román külügyminisztérium körrendeletet ad ki, amely 1941. február 28-át jelöli meg az optálás határidejének. A magyar kormány álláspontja ezzel szemben az, hogy addig nem lehet optálási időről beszélni, amíg a két fél erre nézve meg nem állapodik.

1940. november 22.

Gyárfás Elemér a magyar kormányhoz címzett memorandumában többek között kifejti: ha a magyar és a román kormány legkésőbb karácsonyig nem állapodik meg az optálás kérdésében, akkor "nincs emberi hatalom - sem erkölcsi, sem fizikai", amely meg tudná állítani a dél-erdélyi magyarok menekülését.

1940. december 6.

Mikó Imre, magyar parlamenti képviselő egy nyilatkozatában - a dél-erdélyi magyarok tömeges távozására utalva - kihangsúlyozza: a magyarságnak ragaszkodnia kell "ősidők óta birtokolt helyeihez". "Önmagunktól tehát fel ne adjunk semmit - figyelmeztet - mert ezzel csak népi jogainkat játszanánk el."

1940. december 9.

A kolozsvári Ellenzék aznapi száma szerint a román hatóságok a dél-bukovinai Rǎdǎuţi városában egy hirdetményt tettek közzé, mely szerint minden magyar lakosnak 1941. február 28-ig kötelező módon optálási nyilatkozatot kell adnia.

1940. december 10.

A nagyenyedi rendőrség házkutatást tart az EMGÉ-nél.

1940. december 11.

A magyar kormány a sajtó útján felhívja a közvélemény figyelmét, hogy a dél-erdélyi magyarok egyoldalú, a román hatóságok által is szorgalmazott optálási nyilatkozatai csupán a román állampolgárság feladását, illetve a Romániából való eltávozást jelentik, de ilyen eljárással nem nyerhető el a magyar állampolgárság.

1940. december 14.

Megjelenik a Magyar Gazda Naptára 10 000 példányban. A sajtó nélkül maradt dél-erdélyi magyarság számára ez különösen fontos kulturális esemény.

1940. december 20.

A román kultuszminisztérium elutasítja a református egyháznak az önálló egyházkerület szervezésére irányuló kérését. A minisztérium álláspontja az, hogy a bécsi döntés nyomán ideiglenes helyzet áll fenn; a Dél-Erdélyben csonkán maradt egyházkerület így nem választhat püspököt, hanem el kell fogadnia Vásárhelyi János azon intézkedését, amely szerint a Romániában maradt egyházkerületi részt Nagy Ferenc esperes és gr. Bethlen Bálint vezeti. Ugyanez az elvi álláspont érvényesül a Királyhágó melléki csonka egyház ügyében is azzal, hogy itt a vezetést a Dél-Erdélyben maradt rangidős vezetőségi tagok veszik át.

1940. december 20.

Az EMGE értekezlete alkalmával Nagyenyeden összegyűlt gazdasági felügyelőket és Szász Pál elnököt előállítják a rendőrségen, s "tiltott gyűlés" címén eljárást indítanak ellenük.

1940. december 22.

Megjelenik Nagyenyeden az EMGE félhavi folyóirata, az Erdélyi Gazda 1941. január 1-i száma.

1940. december 29.

Letartóztatják Szász Pált, az EMGE elnökét és Bitay Endrét, az egyesület központi felügyelőjét, majd a nagyszebeni hadbírósághoz kísérik őket.

1940. december 31.

A nagyszebeni hadbíróság szabadlábra helyezi Szász Pált és Bitay Endrét.

1941. folyamán

Az 1941. évi gépakciók keretében az EMGE összesen 223 mezőgazdasági gépet juttat ingyen vagy kedvezményes áron a magyar kisbirtokosoknak. Ezenkívül 67 tonna gabonát, 34 tonna vetőmagot és több mint 1700 facsemetét oszt ki, a rászorulóknak pedig kölcsönt, illetve gyorssegélyt nyújt.

1941. folyamán

1941-ben alig ötven dél-erdélyi magyar kiadvány jelenik meg, jó részük néhány oldalas különlenyomat vagy egy-két íves füzet, ismeretterjesztő jelleggel. Könyvkiadó hiányában az egyházak, a Lugoson megjelenő Magyar Kisebbség című folyóirat, a Hangya Szövetkezeti Szövetség és az EMGE adja ki ezeket. Fontos szerepet töltenek be a naptárak, 1941-ben hét naptár jelenik meg.

1941. január 3.

Szász Pál kihallgatáson jelenik meg a belügyminisztériumban és ismerteti az EMGE munkáját és célkitűzéseit.

1941. január 8.

Keresztes József resicai református lelkészt a rendőrség Gyulafehérváron letartóztatja és több napon át kínozza. Végül a nagyszebeni hadbíróság szabadon bocsátja.

1941. január 13.

Az Universul c. bukaresti napilap közli Mihai Antonescu igazságügy-miniszter körrendeletét a külföldre távozni kívánó személyek ingatlanaira vonatkozóan. A rendelkezést a hatóságok gyakran úgy alkalmazzák, hogy nem hagyják jóvá az olyan szerződéseket, amelyekben eladóként vagy vevőként magyar nemzetiségűek szerepelnek.

1941. január 21-23.

Az egyeduralomra törő vasgárdisták lázadása Ion Antonescu ellen. A Berlin támogatását maga mögött tudó államvezető a hadsereg igénybevételével veri le a lázadást.

1941. január 22.

Gráf József lupényi református lelkészt a vasgárdisták összeverik, megkínozzák, és napokon át meghurcolják. A dévai csendőrparancsnokság bocsátja később szabadon.



lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 401-401




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998