1940. augusztus 30.

A bécsi Belvedere-palota aranytermében Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter ünnepélyesen kihirdeti a második bécsi döntést. Ennek értelmében visszakerül Magyarországhoz a trianoni békeszerződés által 1920-ban Romániának ítélt területből mintegy 43 ezer km2, az ún. Észak-Erdély. Dél-Erdély, mintegy 60 ezer km2, továbbra is Románia része marad. Az 1930. évi román népszámlálás adatai szerint Dél-Erdélyben 440 ezer magyar nemzetiségű személy él (az összlakosság 14%-a), anyanyelv alapján 473 ezer (15%). Románia egész területén a bécsi döntést követően több mint félmillió magyar marad.

1940. október 24.

Gyárfás Elemér megbeszéléseket folytat Alexandru Creţianu külügyi államtitkárral, Mihail Sturdza külügyminiszterrel és Ion Antonescu államvezetővel. Antonescu engedélyezi a Romániai Magyar Népközösség november 4-ére tervezett, nagyenyedi értekezletének megtartását.

1941. január 13.

Az Universul c. bukaresti napilap közli Mihai Antonescu igazságügy-miniszter körrendeletét a külföldre távozni kívánó személyek ingatlanaira vonatkozóan. A rendelkezést a hatóságok gyakran úgy alkalmazzák, hogy nem hagyják jóvá az olyan szerződéseket, amelyekben eladóként vagy vevőként magyar nemzetiségűek szerepelnek.

1941. február 26.

Bárdossy László magyar külügyminiszter és Gheorghe Crutzescu budapesti román követ előzetes megállapodást ír alá Budapesten az optálási jog időpontjának szabályozásáról. A jegyzőkönyv értelmében az optálásra nézve Bécsben megállapított hat hónapi határidő "a két kormány által közös egyetértéssel megállapítandó későbbi időpontban fogja kezdetét venni." Ilyen értelmű megegyezés azonban a továbbiakban nem születik, így az optálás részletkérdései továbbra is tisztázatlanok maradnak. Az optálást mint jogforrást a magyar kormány ezért nem ismeri el.

1941. március 19.

A román belügyminiszter rendeletet ad ki arról, hogy a Romániai Magyar Népközösség törvényes szervezet, és működése nem akadályozható.

1941. március 22.

Gyárfás Elemér megbeszélést folytat Valeriu Pop meghatalmazott miniszterrel, a magyar ügyek "szakértőjével". Előadja a dél-erdélyi magyarság főbb sérelmeit, külön hangsúlyt fektetve a magyar ipari és kereskedelmi vállalatokhoz kinevezett ellenőrző biztosok működésével kapcsolatos panaszokra.

1942. szeptember 19.

Márton Áron püspök a magyar külügyminiszter állandó helyettesével, Ghyczy Jenővel folytatott beszélgetése során elmondja: a dél-erdélyi magyar települések "kiürülése" egészen aggasztó méreteket ölt, a 15-50 év közötti férfilakosság szinte teljesen eltűnt. A tömeges menekülés elsősorban a dél-erdélyi magyarság körében tapasztalható "mérhetetlen fásultság és reményvesztettség" következménye.

1942. december 15.

Gyárfás Elemér megbeszélése Alexandru Marcu propagandaügyi miniszterrel a naptárakra vonatkozó tilalom feloldása tárgyában.

1943. december.

Az MTI bizalmas értesülése szerint Pacha Ágoston megyéspüspök állítólag körlevelet küldött egyházmegyéje magyar plébánosainak és közölte a kultuszminiszter, ill. a nagyvezérkar rendeletét, miszerint az egyházmegye magyar templomainak valamennyi harangját a hadsereg részére be kell szolgáltatni. Az értesülés szerint a német plébániákra nem vonatkozik a rendelet.