1943. augusztus 29.

A temesvár-erzsébetvárosi r. kat. plébánia ifjúsága műsoros előadást szervez. A bevételt a Vöröskereszt javára fordítják.

1943. augusztus 31.

Lejár a román és a magyar kormány közötti azon megállapodás határideje, amely a diákoknak megadta a lehetőséget arra, hogy a nyári szünidő alatt meglátogathassák a másik országban lakó szüleiket.

1943. szeptember.

Ettől kezdve a Havi Szemle mint "a Romániai Magyar Népközösség szépirodalmi és keresztény közművelődési folyóirata" jelenik meg.

1943. szeptember.

A romániai magyar evangélikus egyházkerület négynapos tudományos konferenciát tart Brassóban, amelyen a református egyház is képviselteti magát. A konferencia tematikája: "a hitből való megigazulás kérdése".

1943. szeptember 3.

A brassói magyar konzul szerint a bécsi döntés óta eltelt három év alatt "a legvéresebb és legvészesebb sebet" a magyarság lelke kapta, mivel a dél-erdélyi magyar úgy érzi, hogy teljesen ki van a román államnak szolgáltatva.

1943. szeptember 4.

Az aradi magyar konzul jelenti, hogy csak Temes megyében 5000-re emelkedett néhány hét alatt a munkaszolgálatra behívott magyarok száma. A behívottak korhatára gyakran túl van az 50. életéven is.

1943. szeptember 5.

Argay György evangélikus püspök lelkészi működésének 25. évfordulójáról emlékeznek meg Aradon. Purgly László ez alkalomból kiemeli: "szoros családi kapcsolatba kell tömörítenünk egyházainkat".

1943. szeptember 8.

A máriaradnai Kisboldogasszony napi zarándoklaton mintegy 12 000 hívő vesz részt.

1943. szeptember 12.

Az aznapi Déli Hírlap szerint a Romániai Magyar Népközösség közbenjárására a román kormány engedélyt adott arra, hogy a katonai kórházakban a magyar ápoltak magyar nyelvű lapokat és könyveket olvashassanak, miután a cenzúra felülvizsgálta és jóváhagyta azokat.

1943. szeptember 19.

A Déli Hírlapban megjelenő nyilatkozatában Márton Áron püspök méltatja a dél-erdélyi, elsősorban Zsil-völgyi magyar munkásság áldozatkészségét a hitvallásos iskolák támogatása terén.

1943. szeptember 22.

A nagyenyedi Bethlen-kollégium évnyitó ünnepségén Szász Pál főgondnok kijelenti: "elsősorban bátor, acélos erejű és jellemes férfiakat" kell nevelni, hogy "népünk erősségei legyenek".

1943. szeptember 25.

Az aradi magyar konzul felterjeszti a magyar külügyminisztériumba Olosz Lajosnak, a Romániai Magyar Népközösség bihari tagozata elnökének összefoglalóját a munkatáborokban lévő dél-erdélyi magyarok embertelen helyzetéről. Helyzetük javítása érdekében a konzul javasolja a magyar kormány közbelépését.

1943. október 4.

A temesvár-gyárvárosi r. kat. egyházközség templomi búcsúja.

1943. október 18.

Nagy Károly temesvári szalaggyáros, református főgondnok, 50. születésnapja alkalmából 100 000 lejt adományoz a temesvári református egyház templomalapja javára.

1943. október 23.

Nagy Ferenc református püspökhelyettes nyilatkozza az aznapi Déli Hírlapnak: a dél-erdélyi református felekezeti oktatás helyzete 1940 ősze óta egyre válságosabb. Csökkent a református iskolák száma, így a református tankötelesek mindössze egyharmada tanul hitvallásos iskolákban. A válság fő oka: nagyon sok tanító eltávozott.

1943. október 24.

A Déli Hírlap beszámol a csombordi mezogazdasági iskola tanévnyitójáról. Az ünnepségen Szász Pál kijelenti: "A magyar gazda parancsa az, hogy legyen alázatos. Lelkében nem lehet se gog, se gyulölet... Ebben az iskolában sohasem fogtok ember-gyűlöletet tanulni, csak ember-szeretetet."

1943. október 25-26.

A romániai magyar evangélikus egyházkerület Brassóban tartja éves közgyűlését. Purgly László egyházkerületi felügyelő megnyitó beszédében kiemeli: a jelen legsürgetőbb feladata összefogni az erőket, "félretéve mindent, ami elválaszthatna egymástól, egyetértő testvéri szeretetben munkálni egyházunk és népünk javát".

1943. október 31.

Pacha Ágoston megyéspüspök felszenteli az aradi minorita templom új főoltárát.

1943. november.

Bizalmas romániai értesülés szerint a dél-erdélyi városokban a gyakorlatra kivonuló román katonaság állítólag magyarellenes nótákat ("Budapestre megyünk!", "A magyar hordák által elfoglalt Erdély...", stb.) énekel az utcákon a tisztek parancsára.

1943. november.

Állatrekvirálási akciót indítanak a román hatóságok a dél-erdélyi magyarok ellen. Szarvasmarhákat, lovakat, sertéseket rekvirálnak, diszkriminatív alapon, kizárólag magyaroktól. Az állatokért cserében igen alacsony árat fizetnek a gazdáknak.