1942. szeptember 9.

A magyar Minisztertanács ülésén elhangzik, hogy átlagosan mintegy 40 romániai magyar katonaszökevény lép be naponta az ország területére.

1942. szeptember 10.

A román nagyvezérkar bizalmas rendelete utasítja a dél-erdélyi megyék prefektusait, hogy az erdőgazdasági vállalatoknál alkalmazott magyar nemzetiségű tisztviselőket, alkalmazottakat, szakmunkásokat azonnali hatállyal el kell bocsátani állásaikból, majd mozgósításuk után ugyanoda kell visszaküldeni őket napszámosokként.

1942. szeptember 18.

A magyar lakosoktól elvett rádiókészülékek egy részét visszaadják.

1942. szeptember 19.

Módosítják a katonai büntető törvénykönyv egyes szakaszait: ezentúl halállal és vagyonelkobzással büntetik azokat, akik kivonják magukat a katonai szolgálat alól.

1942. szeptember 19.

Márton Áron püspök a magyar külügyminiszter állandó helyettesével, Ghyczy Jenővel folytatott beszélgetése során elmondja: a dél-erdélyi magyar települések "kiürülése" egészen aggasztó méreteket ölt, a 15-50 év közötti férfilakosság szinte teljesen eltűnt. A tömeges menekülés elsősorban a dél-erdélyi magyarság körében tapasztalható "mérhetetlen fásultság és reményvesztettség" következménye.

1942. szeptember 19.

A román kormány - írásban ki nem kézbesített, csupán a rendőrök által szóban közölt rendelkezéssel - betiltja az összes magyar nyelvű időszaki lapot, köztük a 20 éves múltra visszatekintő, Lugoson megjelenő, Jakabffy Elemér által jegyzett Magyar Kisebbséget, továbbá az Erdélyi Gazdát.

1942. október-december.

A télisegély-akció keretében a Romániai Magyar Népközösség Temesvár városi tagozatának tagjai, önkéntes megajánlással, 2,5 millió lejt gyűjtenek össze. Ezáltal 465 szegény család részesül segélyben, és 475 gyermek étkezik a gyermekkonyhákon.

1942. október 2.

A Déli Hírlap népközösségi tulajdonba megy át, felelős szerkesztője dr. Puhala Sándor.

1942. október 16.

A román külügyminisztérium szóbeli jegyzéke közli, hogy Arad, Bihar, Temes-Torontál és Krassó-Szörény megyékben is visszaadták a magyar lakosok rádiókészülékeit.

1942. október 24.

A Déli Hírlap példányszámát 10 000-re korlátozzák.

1942. október 24.

Román-magyar határincidens Kalotaszegen.

1942. október 28-november 9.

Hencke és Roggeri különmegbízottak második romániai útja.

1942. október 30.

Nagy László bukaresti magyar követ e napon kelt jelentésében beszámol arról, hogy egy Brassó környéki munkatáborban mintegy 1200 dél-erdélyi magyar munkaszolgálatos dolgozik, igen rossz körülmények között.

1942. november 1.

Tordán, a kalotaszegi határincidens román áldozatának temetése után, magyarellenes tüntetésre kerül sor.

1942. november 2-3.

Tordán több magyar ház ablakait kővel bezúzzák.

1942. november 5.

Gyárfás Elemér bírálja Vita Zsigmondot, a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanárát, mivel a dél-erdélyi magyar kultúra fejlesztésére vonatkozó javaslatait. Vita legelőször nem neki, a Romániai Magyar Népközösség elnökének küldte meg. Vita javaslatai a következők voltak: "írói csoportok" szervezése, irodalmi folyóirat létesítése, továbbá egy hely biztosítása vezetőjüknek a Népközösség elnöki tanácsában.

1942. november 7.

Nagy László bukaresti magyar követ jelenti, hogy az elmúlt napokban három alkalommal is beszélgetett Hencke és Roggeri különmegbízottakkal, és felhívta a figyelmüket "a dél-erdélyi magyarok sérelmeinek súlyos voltára".

1942. november 28.

A Déli Hírlapról lekerül az alábbi felirat: "A Romániai Magyar Népközösség lapja".

1942. december.

A romániai magyar egyházak összesen 7 kisdedóvót, 179 általános iskolát, 15 középiskolát, 1 teológiai akadémiát, 2 gazdasági, 3 kereskedelmi és 4 tanonciskolát működtetnek. Az általános iskolák közül 102 a reformátusok, 62 a római katolikusok, 10 az unitáriusok és 5 az evangélikusok kezében van; 12 középiskolát a katolikusok, 3-at pedig a reformátusok tartanak fent.

1942. december 5.

Négy oldalra korlátozzák a Déli Hírlap terjedelmét.