1941. május 20.

A Dél-Edélyi Református Egyház ideiglenes intéző bizottsága alakuló közgyűlést tart Nagyenyeden.

1941. május 31.

Nagyenyed város Polgármesteri Hivatala az 1941. március 14-i kormányrendeletre hivatkozva a Bechtold bőrkereskedő cég tudomására hozza, hogy bőrárut csak iparigazolvánnyal rendelkező román és német bőriparosok között szabad szétosztani.

1941. június 1.

A román és a magyar kormány egyezsége értelmében kölcsönösen megszüntetik a vállalatokhoz kirendelt ellenőrző biztosok megbízatását.

1941. június 5.

Kikézbesítik Gyárfás Elemérnek a Kis-Küküllő megyei pénzügyigazgatóság április 15-i határozatát, amely szerint Gyárfás ügyvédi adóalapját az előző évi 50 ezerről (önkényesen) 900 ezer lejre emelték.

1941. június 9.

A román kormány rendeletet ad ki, amelyben megtiltja a magyar nyelv használatát a nyilvános helyeken. Telefonon sem szabad magyarul beszélni, s bizonyos kategóriájú magyar alkalmazottakat el kell bocsátani.

1941. június 11.

Az aradi magyar konzul e napon kelt távirati jelentése szerint Aradon, Temesváron, Lippán és más helységekben elrendelték, hogy a vendéglők, kocsmák, cukrászdák, mozik magyar alkalmazottait június 15-ig kivétel nélkül el kell bocsátani.

1941. június 14.

Az aradi magyar konzul jelentése szerint e napon újabb, a magyar alkalmazottak elbocsátását immár általánosan előíró rendelet jelenik meg. A rendőrség mindenütt megtiltja a magyar nyelv használatát, és erre falragaszok figyelmeztetik a lakosságot. A konzul szerint a dél-erdélyi magyarok elkeseredése olyan nagy, hogy sokan már nyílt ellenállásra gondolnak.

1941. június 15.

Gyárfás Elemér Bukarestbe utazik, és illetékes helyen kérdést tesz fel a nyelvrendeletre vonatkozólag. A rendeletet először letagadják.

1941. június 20.

Gyárfás Elemért a román miniszterelnökségen figyelmeztetik, hogy Romániában őszre nem lesznek magyar felekezeti iskolák, ha Magyarország nem engedélyezi az észak-erdélyi román felekezeti iskolákat.

1941. június 22.

Románia belép Németország oldalán a szovjetellenes háborúba.

1941. június 27.

Rendelet tiltja meg a magyar nyelven való postai levelezést.

1941. június 28.

Dr. Takács Lajost, a Romániai Magyar Népközösség temesvári szervezetének főtitkárát az elbocsátott magyar alkalmazottak ügyében szétküldött ügyvédi felszólító levelei miatt letartóztatják, és hadbíróság elé állítják.

1941. július 1.

A Romániai Magyar Népközösség petrozsényi irodáját az ottani rendőrség bezárja és az elnököt, Veress Béla unitárius lelkészt (két másik népközösségi vezetővel együtt) letartóztatja. Veress Bélát a Zsil-völgyi magyarság érdekében kifejtett tevékenységéért később két évi börtönre ítélték.

1941. július 6.

A román hadseregben szolgáló magyar tartalékos tisztek nagy részét lefokozzák.

1941. július 7.

Újra bevezetik az utazási igazolványok rendszerét, amely a vasgárdista lázadás leverése után volt érvényben néhány hétig.

1941. július 7.

A bukaresti magyar követ, Nagy László e napon, Sinaián kelt jelentésében kifejti meggyőződését, miszerint a sokasodó magyarellenes intézkedések mögött Mihai Antonescu miniszterelnök-helyettes áll. Szerinte a román politikus elérkezettnek látja az időt arra, hogy súlyos csapást mérjen a dél-erdélyi magyarságra, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a Németországgal vállvetve harcoló Románia immár kénye-kedve szerint bánhat a magyarsággal.

1941. július 7.

A Déli Hírlap decemberi határidővel regény-, novella- és verspályázatot hirdet meg.

1941. július 9.

Az aradi magyar konzul e napon kelt jelentése szerint a magyarok üldözése különösen Temesváron ölt nagyobb méreteket. "Felelőtlen egyének a magyarul beszélőket úton-útfélen inzultálják. Számos magyarnak más bánáti városban kényszerlakhelyet jelöltek ki. Nagy az elkeseredés."

1941. július 11.

Gyárfás Elemér Budapestre érkezik. Augusztus elsejéig tárgyalásokat folytat Budapesten és Kolozsváron az iskolakérdés, az észak-erdélyi román ügyvédeknek a kamarákba való bejegyzése, valamint a bankok ügyében.

1941. július 27.

A dél-erdélyi magyar vezetők telefonjait kikapcsolják.