Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
A temesvár-erzsébetvárosi r. kat. ifjúság műkedvelő köre nagy sikerrel adja elő a Leányvásár című három felvonásos operettet. Az előadást a következő napokban megismétlik.
Ismét érvénybe lép a román állampolgárok számára az utazási engedélyek beszerzésének kötelezettsége.
A temesvári Református Nőszövetség teadélutánt rendez. A bevételt a Vöröskereszt céljaira és a szegények megsegítésére fordítják.
Jellmann Gyulát, a gyulafehérvári Batthyáneum igazgatóját, akit érdemei elismeréseképpen Márton Áron tiszteletbeli kanonokká nevezett ki, beiktatják új méltóságába.
A brassói magyar konzulátus vezetője, Zilahi-Sebess Jenő, dél-erdélyi útja alkalmából megállapítja, hogy a magyarság helyzete egyre gyorsabban romlik. Tapasztalata szerint a dél-erdélyi magyar vezetők, kevés kivételtől eltekintve, megegyeznek abban, hogy "néhány, legfeljebb öt-hat év alatt a magyarság száma annyira csökkenni fog, hogy a szórványok legfeljebb a statisztikusok és történetkutatók számára jelentenek érdekességet."
Az aradi Kölcsey Egyesület regény-, a Havi Szemle című folyóirat elbeszélés-, míg a temesvári Arany János Társaság verspályázatot hirdet.
Megkezdődik a munkatáborokban sínylődő magyarok részleges leszerelése. A román táborparancsnokságok azonban igyekeznek minden eszközzel meggátolni a Romániai Magyar Népközösség és a magyar egyházak segélyakcióját, amely a lerongyolódott, volt munkatáborosok felruházására irányul.
A Déli Hírlap beszámolója arról, hogy a brassói református templomban megemlékeztek a helyi Református Szeretetház megalakulásának 25. évfordulójáról. Beszédet mondott Szabó Béni, a Romániai Magyar Népközösség brassói tagozatának elnöke is.
A temesvári Református Nőszövetség farsangi teadélutánt rendez. A tea után farsangi fánkot szolgálnak fel.
A brassói magyar konzul jelenti, hogy a leszerelő munkatáborosok ügyében kifejtett dél-erdélyi magyar egyházi segélyakció válságba került. Az egyházi vezetők emiatt Gyárfás Elemért hibáztatják, pontosabban az általa tanúsított "érthetetlen passzivitást". A konzul szerint az egyházi vezetők és Gyárfás között amúgy is rossz viszony ezzel újból akut állapotba került.
A Romániai Magyar Népközösség brassói tagozatának vezetősége burgonyát, hagymát és babot oszt ki segélyként a szegényeknek és a katonai szolgálatot teljesítők szerény anyagi körülmények között élő családtagjai között.
Gr. Haller István, a Hangya Szövetkezeti Szövetség elnöke - Tövissy Géza vezérigazgató és Fekete György, az iskolai szövetkezeti munka központi irányítója kíséretében - meglátogatja Aradon, Temesváron és Brassóban az iskolai szövetkezeteket.
A temesvári Magyar Nőegylet jótékony célú teadélutánt rendez. A befolyt jövedelmet a szegény sorsú magyar diákok és a Vöröskereszt javára fordítják.
A Déli Hírlap közli Szász Pál felhívását, amely a szegényebb falusi lakosság vászonnal való ellátását szorgalmazza. "Segítsünk magunkon!" - írja. Kender- és lenvetésre, ill. -feldolgozásra buzdítja a gazdaköröket.
Gr. Haller István a Déli Hírlapnak elmondja: a Hangya Szövetkezeti Szövetséghez 181 szövetkezet tartozik. Ezek megoszlása: 87 fogyasztási-, 76 hitel-, 12 tej- és 6 vegyes szövetkezet. A fentiek összességükben - 44 137 szövetkező család erkölcsi ereje mellett - 85 millió lej értékű szövetkezeti üzletrésztőkét és tartalékalapot jelentenek.
A Déli Hírlap beszámol a temesvári "Vitamin" paprikamalom-szövetkezet és az aradi "Önsegély" hitelszövetkezet éves rendes közgyűléseiről. Az "Önsegély" közgyűlése felhívással fordult Arad magyarságához, hogy tekintse kötelességének a szövetkezet támogatását.
A temesvári Hangya Szövetkezet megtartja éves közgyűlését. Bejelentik, hogy a szövetkezet 3%-os osztalékot fizet.
A lugosi Hangya Szövetkezet éves közgyűlést tart.
A Déli Hírlap beszámolója Kerelőszentpálról, ahol Korfanta Mária tanítónő megszervezte a szegény gyerekek téli konyháját. Naponta 25 gyermeknek biztosítottak meleg ebédet.
Az aradi Kölcsey Egyesület regénypályázatot hirdet. A benyújtási határidő 1944. május 31.