Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
A nagyenyedi Bethlen-kollégium tanári testülete kérvényt intéz a bukaresti magyar követhez, amelyben a román kormánynál való közbenjárását szorgalmazza annak érdekében, hogy az intézet tanárait véglegesen mentsék fel a katonai szolgálat alól. Hírek szerint ugyanis júniusban az összes felmentett magyar tanerőt újból be akarják hívni.
A román belügyminisztérium rendelete felhívja a dél-erdélyi megyék prefektusait, hogy az észak-erdélyi román menekülteket a magyarlakta helységekben magyar családoknál helyezzék el, és e családok gondoskodjanak a menekültek ellátásáról is. A rendeletnek különösen Tordán szereznek érvényt.
Nagy Ferenc püspökhelyettestől a román hatóságok megtagadják az utazási engedélyt.
Id. Szász Ferenc EMGE-felügyelőt "kémkedés" vádjával letartóztatják.
Az Erdélyi Gazda példányszáma a kezdeti 11 ezerről 17 ezerre emelkedik.
A magyar kormány Bukarestbe küldi Kertész István követségi titkárt a dél-erdélyi magyarság sérelmi anyagának feldolgozása, rendszerbe foglalása érdekében.
A román közellátási minisztérium bizalmas rendeletet ad ki, amelynek alapján a magyar nemzetiségű személyektől az egész ország területén elkobozzák az összes gabona- és lisztkészletet.
A hadkiegészítő parancsnokságok kiküldöttei a csendőrség, illetve a rendőrség segítségével, házról házra járva, nem csak a gabonát s a lisztet rekvirálják el a magyar lakosságtól - termelőktől és fogyasztóktól egyaránt -, hanem sok helyen minden élelmiszert (zsírt, cukrot stb.) elkoboznak.
Vladár Ervin magyar kir. követségi tanácsos erőteljesen tiltakozik Gheorghe Davidescunál a rekvirálások ellen, azok beszüntetését és a károk megtérítését követeli. Ezt követően a bukaresti német követnél panaszolja be a román kormányt, a segítségét kérve.
Gyárfás Elemér megbeszélést folytat Dittler bukaresti német követségi titkárral a rekvirálások ügyében.
A brassói német-olasz tiszti bizottság Brassó környékén megkezdi a gabonaelkobzások kivizsgálását.
Gyárfás Elemér, dr. Nagy Miklós jogtanácsos jelenlétében, megbeszélést folytat Valeriu Poppal a gabonarekvirálások ügyében. Elmondja: "álmunkban sem sejtettük, hogy olyan rendszabályok szakadjanak valaha is reánk, minők alatt népünk már napok óta nyög, s még ma sem tudjuk, hogy voltaképpen miért is kell ezeket a megpróbáltatásokat elszenvednünk."
Iuliu Maniu a Gyárfás Elemérrel való beszélgetése során határozottan elítéli a gabonarekvirálások során a román hatóságok által elkövetett "súlyos és brutális" visszaéléseket. Gyárfás véleménye szerint Maniunak jelentős része lehetett abban, hogy az erdélyi románság sok helyen segítségére sietett a kenyerüktől megfosztott magyaroknak.
Dr. Palágyi Jenőt, a Népközösség aradi szervezetének elnökét, retorzióként az észak-erdélyi románokkal való magyar bánásmódért, letartóztatják.
Törvényrendelet jelenik meg, amely lehetővé teszi a határ menti magyar birtokok kisajátítását és "etnikai románoknak" való átadását.
A román kormány elrendeli a magyaroktól elkobzott gabona részbeni visszaszolgáltatását. Az intézkedést lassan és következetlenül hajtják végre.
A brassói magyar konzul jelenti, hogy az ún. "Balla-alapból" (= a magyar kormány által létrehozott titkos alap) a Brassó környéki falvak éhezőinek 250 ezer, Alsó-Fehér megye éhezőinek 1 millió lejt adott. Újabb 10 millió lejt kér az "éhezők támogatására".
Tordán megkezdik az észak-erdélyi román menekültek magyar házakba való betelepítését.
Megérkezik Romániába Hencke német és Roggeri olasz különmegbízott, akiket a magyar kormány közbenjárására a tengelyhatalmak küldtek Dél-Erdélybe a gabonaelkobzásokkal kapcsolatos panaszok kivizsgálására.
A román hatóságok ígérgetésekkel és fenyegetésekkel "megelégedettségi nyilatkozatokat" gyűjtenek a magyar lakosságtól.