DĂŠl-ErdĂŠlyi magyarsĂĄg 1940-1944
VĂśrnle JĂĄnos magyar kĂźlĂźgyminiszter-helyettes kĂśzli Gheorghe Crutzescu budapesti romĂĄn kĂśvettel, hogy Bukarestnek a magyar kisebbsĂŠggel szemben alkalmazott politikĂĄja "kĂśnnyen retorziĂłkra vezethet, ĂŠs Ăgy nem szolgĂĄlja a kĂŠt szomszĂŠdos orszĂĄg kĂśzti megbĂŠkĂźlĂŠs szellemĂŠt".
VĂśrnle JĂĄnos ismĂŠt figyelmezteti Valeriu Popot, hogy RomĂĄniĂĄban "szĂĄzszĂĄmra kĂźldenek ĂĄt a hatĂĄron" magyar nemzetisĂŠgĹą vasutasokat, ĂŠs a legerĂŠlyesebb retorziĂłkat helyezi ismĂŠt kilĂĄtĂĄsba. Pop tagadja a vĂĄdakat, ĂŠs az ĂŠszak-erdĂŠlyi romĂĄnsĂĄg sĂŠrelmeinek orvoslĂĄsĂĄt kĂŠri.
A magyar pĂŠnzĂźgyi, ipari ĂŠs kereskedelmi vĂĄllalatokhoz a romĂĄn kormĂĄny ellenĹrzĹ biztosokat rendel ki, vĂĄlaszlĂŠpĂŠskĂŠnt a magyar kormĂĄny szeptember 15-i, az ĂŠszak-erdĂŠlyi romĂĄnokat ĂŠrintĹ hasonlĂł lĂŠpĂŠsĂŠre.
Az MTI hĂrĂźl adja, hogy KĂźrtĂśs vasĂşti hatĂĄrĂĄllomĂĄson 56 ĂłrĂĄja vesztegel egy 22 vagonbĂłl ĂĄllĂł romĂĄn szerelvĂŠny, tele magyar nemzetisĂŠgĹą magyar menekĂźlttel. A munkahelyeiktĹl megfosztott menekĂźltek a hĂr szerint siralmas ĂĄllapotban vannak, a hatĂĄrĂĄllomĂĄson vĂzĂŠrt sem engedik Ĺket kiszĂĄllni a vagonokbĂłl. A magyar kormĂĄny vĂĄlaszlĂŠpĂŠsre szĂĄnja el magĂĄt.
Valeriu Pop a budapesti nĂŠmet kĂśvettel, Otto von Erdmannsdorffal valĂł megbeszĂŠlĂŠse sorĂĄn felveti, hogy a romĂĄn kormĂĄnynak - vĂĄlaszkĂŠnt az ĂŠszak-erdĂŠlyi romĂĄnokkal szembeni bĂĄnĂĄsmĂłdra - minden tĂŠren megtorlĂĄsokat kellene alkalmaznia a dĂŠl-erdĂŠlyi magyarsĂĄggal szemben.
KezdetĂŠt veszi mind magyar, mind romĂĄn rĂŠszrĹl a kĂślcsĂśnĂśssĂŠgen alapulĂł nemzetisĂŠgi politika, amely kĂśzel nĂŠgy ĂŠvig mĂŠrgezi a kĂŠtoldalĂş kapcsolatokat. A magyar hatĂłsĂĄgok NagyvĂĄradon ĂŠs KolozsvĂĄron aznap tĂśbb szĂĄz romĂĄn csalĂĄdot utasĂtanak ki embertelen kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt az orszĂĄgbĂłl, mire Antonescu ĂĄllamvezetĹ kilĂĄtĂĄsba helyezi: szĂźksĂŠg esetĂŠn "Ăśsszeszedik" a romĂĄniai magyarsĂĄg vezetĹit ĂŠs koncentrĂĄciĂłs tĂĄborokat lĂŠtesĂtenek. Elrendeli: ezentĂşl csak annyi magyar nyelvĹą lap jelenhet meg RomĂĄniĂĄban, amennyi az ĂĄtadott terĂźleten romĂĄn nyelven.
A magyar kormĂĄny hivatalos nyilatkozatot tesz kĂśzzĂŠ, amelyben a romĂĄnok elĹzĹ napi kiutasĂtĂĄsĂĄt a dĂŠl-erdĂŠlyi magyarĂźldĂśzĂŠsek kĂśvetkeztĂŠben kialakult "kĂŠnyszerhelyzettel" magyarĂĄzza, amelybĹl nem volt mĂĄs kiĂşt, mint a retorziĂł.
Ion Antonescu jĂłvĂĄhagyja Valeriu Pop azon javaslatĂĄt, hogy haladĂŠk nĂŠlkĂźl kezdjĂŠk el a megtorlĂĄst a dĂŠl-erdĂŠlyi magyar kisebbsĂŠggel szemben. Ezt a tervek szerint mĂłdszeresen ĂŠs szervezetten kell vĂŠgrehajtani, de "rĂŠmtettek ĂŠs brutalitĂĄsok nĂŠlkĂźl, a tengelyhatalmak kĂŠpviselĹinek tudtĂĄval ĂŠs megfigyelĂŠsĂŠvel". Az intĂŠzkedĂŠs-sorozatnak ĂĄtfogĂłnak kell lennie, hogy ĂŠrintse az egyhĂĄzakat, az iskolĂĄkat, a gazdasĂĄgi-pĂŠnzĂźgyi szerveket, a magyar kisebbsĂŠg szabadsĂĄgĂĄt ĂŠs vagyonĂĄt, a sajtĂłt. A koncentrĂĄciĂłs tĂĄborok lehetĹsĂŠgĂŠvel is szĂĄmolnak.
Magyar sajtĂłbeszĂĄmolĂłk szerint a SzĹreg ĂŠs Gyula kĂśzti hatĂĄrszakaszon csak ezen a napon tĂśbb mint 400 menekĂźlt ĂŠrkezett MagyarorszĂĄgra. Legnagyobb rĂŠszĂźk Arad, TemesvĂĄr, Lippa, DĂŠva vidĂŠkĂŠrĹl ĂŠs a Zsil-vĂślgyĂŠbĹl jĂśtt. MenekĂźltek elmondĂĄsa szerint PetrozsĂŠnyban kb. 3000 magyar bĂĄnyĂĄszt bocsĂĄtottak el, a magyarul beszĂŠlĹket bĂĄntalmaztĂĄk.
GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠrt, grĂłf Teleki ĂdĂĄmot ĂŠs SzĂĄsz PĂĄlt kihallgatĂĄson fogadja Ion Antonescu. Az ĂĄllamvezetĹ megismĂŠtli oktĂłber 24-i kijelentĂŠsĂŠt, miszerint amĂg Ĺ a miniszterelnĂśk, a romĂĄniai magyarsĂĄg ĂŠlete ĂŠs vagyona biztonsĂĄgban van, de az ĂŠszak-erdĂŠlyi romĂĄnokkal szembeni erĹszakos cselekedetek miatt sokan kĂśvetelik a dĂŠl-erdĂŠlyi magyarokkal szembeni megtorlĂĄst.
Az aradi szĂŠkhelyĹą magyar evangĂŠlikus egyhĂĄzkerĂźlet Argay GyĂśrgy temesvĂĄri esperest, addigi pĂźspĂśkhelyettest vĂĄlasztja pĂźspĂśkĂŠnek. A romĂĄn kormĂĄny azonban az ĂŠszak-erdĂŠlyi romĂĄnok sĂŠrelmeire hivatkozva, retorziĂłkĂŠnt, nem erĹsĂti meg tisztsĂŠgĂŠben a pĂźspĂśkĂśt, Ăgy elmarad az egyhĂĄz ĂĄllami tĂĄmogatĂĄsa is.
A tordai magyar tejĂĄrusĂtĂł gazdĂĄkat, retorziĂłkĂŠnt az ĂŠszak-erdĂŠlyi romĂĄnokkal szembeni magyar bĂĄnĂĄsmĂłdĂŠrt, eltiltjĂĄk a tejĂĄrusĂtĂĄstĂłl.
Dr. PalĂĄgyi JenĹt, a NĂŠpkĂśzĂśssĂŠg aradi szervezetĂŠnek elnĂśkĂŠt, retorziĂłkĂŠnt az ĂŠszak-erdĂŠlyi romĂĄnokkal valĂł magyar bĂĄnĂĄsmĂłdĂŠrt, letartĂłztatjĂĄk.