Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
Vörnle János magyar külügyminiszter-helyettes közli Gheorghe Crutzescu budapesti román követtel, hogy Bukarestnek a magyar kisebbséggel szemben alkalmazott politikája "könnyen retorziókra vezethet, és így nem szolgálja a két szomszédos ország közti megbékülés szellemét".
Ion Antonescu egy nyilatkozatban arra kéri a hatóságokat és minden románt, "főként pedig az erdélyieket", hogy óvakodjanak "az embertelen, törvénytelen és elhamarkodott tettektől", és tanúsítsák a legkorrektebb magatartást a kisebbségiekkel szemben. A dél-erdélyi magyarok üldözése ennek ellenére tovább tart, a román sajtóban pedig uszító és gyűlölködő hangú, magyarellenes kampány folyik.
A brassói magyar konzul jelenti, hogy a helyi román hatóságok magyarokkal szembeni politikája pillanatnyilag kevésbé olyan agresszív, mint amilyen 1941- 1942-ben volt. Torda megyében ennek ellenére romlott, Kis-Küküllő megye határ menti falvaiban pedig nem javult a helyzet.
Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő beszámol arról, hogy a román harctéri helyzet romlásával egyidejűleg bizonyos enyhülés mutatkozik a dél-erdélyi magyarokkal szembeni román bánásmódban. "Ez az agyonnyomorgatott dél-erdélyi magyaroknak talán némi könnyítést fog hozni" - írja.