DĂŠl-ErdĂŠlyi magyarsĂĄg 1940-1944
VĂśrnle JĂĄnos ismĂŠt figyelmezteti Valeriu Popot, hogy RomĂĄniĂĄban "szĂĄzszĂĄmra kĂźldenek ĂĄt a hatĂĄron" magyar nemzetisĂŠgĹą vasutasokat, ĂŠs a legerĂŠlyesebb retorziĂłkat helyezi ismĂŠt kilĂĄtĂĄsba. Pop tagadja a vĂĄdakat, ĂŠs az ĂŠszak-erdĂŠlyi romĂĄnsĂĄg sĂŠrelmeinek orvoslĂĄsĂĄt kĂŠri.
Az Esti MagyarorszĂĄg aznapi tudĂłsĂtĂĄsa szerint Galac vĂĄrosĂĄbĂłl magyar vasutasokat utasĂtottak ki. MindenĂźkbĹl kifosztottĂĄk, majd GyimesnĂŠl ĂĄttettĂŠk Ĺket a hatĂĄron.
Magyar sajtĂłbeszĂĄmolĂłk szerint a SzĹreg ĂŠs Gyula kĂśzti hatĂĄrszakaszon csak ezen a napon tĂśbb mint 400 menekĂźlt ĂŠrkezett MagyarorszĂĄgra. Legnagyobb rĂŠszĂźk Arad, TemesvĂĄr, Lippa, DĂŠva vidĂŠkĂŠrĹl ĂŠs a Zsil-vĂślgyĂŠbĹl jĂśtt. MenekĂźltek elmondĂĄsa szerint PetrozsĂŠnyban kb. 3000 magyar bĂĄnyĂĄszt bocsĂĄtottak el, a magyarul beszĂŠlĹket bĂĄntalmaztĂĄk.
SajtĂłtudĂłsĂtĂĄsok szerint e napon Ăśtvennyolc TorockĂł vidĂŠki ĂŠs szĂĄztizenkĂŠt KĂźkĂźllĹ menti menekĂźlt lĂŠpte ĂĄt a hatĂĄrt. LegtĂśbbjĂźk hiĂĄnyos ĂśltĂśzĂŠkben, kifosztva ĂŠrkezett.
CselĂŠnyi PĂĄl magyar orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹ szerint a romĂĄn hatĂłsĂĄgok "ingyenes vagonakciĂłt" hirdettek a dĂŠl-erdĂŠlyi magyarok szĂĄmĂĄra: kĂśzhĂrrĂŠ tettĂŠk, hogy a tĂĄvozni kĂvĂĄnĂłkat, Ăśsszes ingĂłsĂĄgukkal egyĂźtt, ingyen szĂĄllĂtjĂĄk a hatĂĄrra. CselĂŠnyi szerint csak kĂŠsĹbb derĂźlt ki: egy-kĂŠt "lĂĄbasjĂłszĂĄgukon" kĂvĂźl semmit sem vihettek magukkal.
ĂjsĂĄghĂr szerint e napon Ăśtven bukovinai szĂŠkely ĂŠrkezett KolozsvĂĄrra. ElĹtte romĂĄn katonai munkĂĄsszĂĄzadokban szolgĂĄltak, leszerelĂŠsĂźket kĂśvetĹen ĂĄtdobtĂĄk Ĺket a hatĂĄron.
Valeriu Pop budapesti keltezĂŠsĹą, Ion Antonescunak kĂźldĂśtt jelentĂŠsĂŠben arrĂłl is beszĂĄmol, hogy elĹzĹ nap talĂĄlkozott GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠrrel, aki megemlĂtette neki a dĂŠl-erdĂŠlyi, szĂĄszbonyhai lakos gr. Bethlen ĂdĂĄm esetĂŠt a romĂĄn hatĂĄrĹrĂśkkel. Bethlent a magyar-romĂĄn hatĂĄrnĂĄl - bĂĄr rendben voltak az iratai - feltartĂłztattĂĄk, 15 botĂźtĂŠst mĂŠrtek rĂĄ, elvettĂŠk a pĂŠnzĂŠt ĂŠs az ĂłrĂĄjĂĄt. Az esetrĹl Crutzescu is beszĂĄmolt Popnak, elmondva, hogy MagyarorszĂĄgon felhĂĄborodĂĄst keltett az eset. Pop kĂŠri AntonescutĂłl az eset sĂźrgĹs kivizsgĂĄlĂĄsĂĄt.
Megjelenik a hatĂĄr menti, katonai zĂłnĂĄkra vonatkozĂł 1938. december 16-i tĂśrvĂŠny mĂłdosĂtĂĄsa. Ennek ĂŠrtelmĂŠben az ĂŠrintett kĂśrzetekben az ingatlanforgalmat mĂŠg ĂśrĂśkĂśsĂśdĂŠs esetĂŠn is a katonai hatĂłsĂĄgok jĂłvĂĄhagyĂĄsĂĄhoz kĂśtik, s ez igen hĂĄtrĂĄnyosan ĂŠrinti a magyar ingatlan-tulajdonosokat is.
TĂśrvĂŠnyrendelet jelenik meg, amely lehetĹvĂŠ teszi a hatĂĄr menti magyar birtokok kisajĂĄtĂtĂĄsĂĄt ĂŠs "etnikai romĂĄnoknak" valĂł ĂĄtadĂĄsĂĄt.
A brassĂłi magyar konzul jelenti, hogy a helyi romĂĄn hatĂłsĂĄgok magyarokkal szembeni politikĂĄja pillanatnyilag kevĂŠsbĂŠ olyan agresszĂv, mint amilyen 1941Â- 1942-ben volt. Torda megyĂŠben ennek ellenĂŠre romlott, Kis-KĂźkĂźllĹ megye hatĂĄr menti falvaiban pedig nem javult a helyzet.
I. MihĂĄly kirĂĄly a hadsereg ĂŠs az ellenzĂŠk tĂĄmogatĂĄsĂĄval politikai fordulatot hajt vĂŠgre RomĂĄniĂĄban: letartĂłztatja Ion Antonescut ĂŠs kormĂĄnyĂĄnak kulcsembereit, hadat Ăźzen NĂŠmetorszĂĄgnak s ĂĄtĂĄll a szĂśvetsĂŠgesek oldalĂĄra. NĂŠpĂŠhez intĂŠzett kiĂĄltvĂĄnyĂĄban "az igazsĂĄgtalan bĂŠcsi dĂśntĂŠs ĂĄltal rĂĄnk erĹszakolt hatĂĄrok" ĂĄtlĂŠpĂŠsĂŠre, "ErdĂŠly felszabadĂtĂĄsĂĄra" buzdĂt.