Balogh BĂŠni
DĂŠl-ErdĂŠlyi magyarsĂĄg 1940-1944

1942. februĂĄr.

Kezdetét veszi a magyar nemzetiségű hadköteles férfiak fegyveres frontszolgálatra való igénybevétele, eddig ugyanis "mindössze" hátországbeli munkaszolgálatra küldték őket. Nem egy esetben rögtön menetszázadokba osztják be őket, függetlenül attól, részesültek-e előtte megfelelő kiképzésben, vagy sem. A frontszolgálat elől egyre több dél-erdélyi magyar katonaszökevény menekül Magyarországra.

1942. oktĂłber 30.

Nagy LĂĄszlĂł bukaresti magyar kĂśvet e napon kelt jelentĂŠsĂŠben beszĂĄmol arrĂłl, hogy egy BrassĂł kĂśrnyĂŠki munkatĂĄborban mintegy 1200 dĂŠl-erdĂŠlyi magyar munkaszolgĂĄlatos dolgozik, igen rossz kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt.

1942. december 16.

Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő megküldi a magyar külügyminisztériumnak Gyárfás Elemér feljegyzését a munkaszolgálatra behívott dél-erdélyi magyar értelmiségiekről. A lista 13 nevet tartalmaz.

1943. augusztus.

A dĂŠl-erdĂŠlyi magyar fĂŠrfiakat ismĂŠt tĂśmegesen hĂ­vjĂĄk be munkaszolgĂĄlatra, a legtĂśbb esetben a vĂŠgleges leszerelĂŠs remĂŠnye nĂŠlkĂźl.

1943. augusztus 28.

Az aradi magyar konzul értesülése szerint néhány nap óta tömegesen kézbesítik ki a behívókat a magyar nemzetiségű férfiaknak, még olyanoknak is, akik egy-két hete szereltek le. A kiszivárgott hírek szerint munkaszolgálatra ("koncsentrára") hívják be őket. Három-négy havi munkaszolgálat után 14 napi szabadság engedélyezhető számukra.

1943. szeptember 4.

Az aradi magyar konzul jelenti, hogy csak Temes megyĂŠben 5000-re emelkedett nĂŠhĂĄny hĂŠt alatt a munkaszolgĂĄlatra behĂ­vott magyarok szĂĄma. A behĂ­vottak korhatĂĄra gyakran tĂşl van az 50. ĂŠletĂŠven is.

1943. november 5.

Hertelendy Andor bukaresti magyar követ jelentése szerint "a dél-erdélyi magyarság sanyargatása könyörtelenül folyik tovább. Úgy a munka-, mind a katonai szolgálatra való behívások..., továbbá jószág-elrekvirálások, bekvártélyozások, perbefogások stb. miatt sűrűsödnek a panaszok."

1944. jĂşlius 14.

A brassói magyar konzul szerint a dél-erdélyi magyarság két legégetőbb problémája a családfőknek s a fiatal férfiaknak Magyarországra történt szökése és a megmaradó férfilakosság munkaszolgálatra való kíméletlen bevonultatása.