Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
Az aradi magyar konzul felterjeszti a magyar külügyminisztériumba Olosz Lajosnak, a Romániai Magyar Népközösség bihari tagozata elnökének összefoglalóját a munkatáborokban lévő dél-erdélyi magyarok embertelen helyzetéről. Helyzetük javítása érdekében a konzul javasolja a magyar kormány közbelépését.
A nagyenyedi r. kat. elemi iskolában nyilvános szavalóversenyt rendeznek, amelyet dr. Kulcsár Mihály házfőnök-prelátus, az iskolaszék elnöke nyit meg.
A Déli Hírlap beszámolója arról, hogy a brassói református templomban megemlékeztek a helyi Református Szeretetház megalakulásának 25. évfordulójáról. Beszédet mondott Szabó Béni, a Romániai Magyar Népközösség brassói tagozatának elnöke is.
Gr. Haller István, a Hangya Szövetkezeti Szövetség elnöke - Tövissy Géza vezérigazgató és Fekete György, az iskolai szövetkezeti munka központi irányítója kíséretében - meglátogatja Aradon, Temesváron és Brassóban az iskolai szövetkezeteket.
A temesvári "Corvin" Hitelszövetkezet éves közgyűlését tartja. Cseh Mihály elnök kiemeli, hogy a "Corvin" 1943-ban az ország első hitelszövetkezetévé lett: a tagok száma 1197-tel nőtt, akik 13 480 üzletrészt jegyeztek.
Tisztújító közgyűlést tart az aradi Kölcsey Egyesület. Új elnökké Olosz Lajost választják meg, aki kijelenti, hogy tisztségét elsősorban kötelességnek tekinti. "Szellemi, erkölcsi és társadalmi egységre óhajtunk támaszkodni" - emeli ki beszédében.
Az aradi r. kat. egyházközség megtartja éves közgyűlését. Dr. Széll Lajos egyházközségi elnök arra kéri a résztvevőket, hogy akinek nincsenek örökösei, de van vagyona, "a mai bizonytalan időben" készítsen végrendeletet és adományozza javait az egyházközségnek.
Jakabffy Elemér meglátogatja a dr. Kakuk Csecsemőgondozó és Napközi Gyermekotthont Temesváron, ahol Szappanos Gyuláné elnöknő vezetésével megtekinti az óvóhelyet és annak berendezését is.
A brassói magyar konzulátus vezetője eljuttatja Budapestre Petru Grozának, az Ekésfront elnökének Márton Áron püspökhöz címzett feljegyzése másolatát, amelyben Groza a magyar-román békés együttélést "a Duna-medencében egyesült államok keretében" vázolja fel.