Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
Nagyenyeden megtartja újjáalakuló ülését a Romániai Magyar Népközösség. Betöltik a második bécsi döntés nyomán megüresedett vezetői tisztségeket. Elnökké Gyárfás Elemért, alelnökké pedig Szász Pál mellé gr. Bethlen Bálintot és Jakabffy Elemért választják. A módosított alapszabály szerint Kolozsvár helyett Nagyenyed lesz a Népközösség új székhelye. Idővel azonban a tényleges központtá Bukarest válik, s mellette a szervezet aradi és brassói tagozata tesz szert nagyobb jelentőségre, elsősorban az ott létesült magyar királyi konzulátusok miatt.
A román kormány - írásban ki nem kézbesített, csupán a rendőrök által szóban közölt rendelkezéssel - betiltja az összes magyar nyelvű időszaki lapot, köztük a 20 éves múltra visszatekintő, Lugoson megjelenő, Jakabffy Elemér által jegyzett Magyar Kisebbséget, továbbá az Erdélyi Gazdát.
Pacha Ágoston temesvári r. kat. megyéspüspök pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából aranymisét tartanak. Az ünnepségen a Romániai Magyar Népközösség képviseletében részt vesz Jakabffy Elemér alelnök is.
Jakabffy Elemér meglátogatja a dr. Kakuk Csecsemőgondozó és Napközi Gyermekotthont Temesváron, ahol Szappanos Gyuláné elnöknő vezetésével megtekinti az óvóhelyet és annak berendezését is.
A Déli Hírlapban Jakabffy Elemér közöl vezércikket "Lelkiismeret-vizsgálatot kérek!" címszó alatt. Leírja, hogy Brassó mellett Temesvárt és Aradot is szörnyű légitámadások érték. A bombakárosultak megsegítésére hívja fel a dél-erdélyi magyarságot. Beszámol arról, hogy a Romániai Magyar Népközösség központilag kezeli az egyes tagozatokhoz érkező adományokat.
A Déli Hírlapban Jakabffy Elemér vezércikkben méltatja Márton Áron főpapi és emberi nagyságát, a püspök pappá szentelésének 20. évfordulója alkalmából.