Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
A magyar pénzügyi, ipari és kereskedelmi vállalatokhoz a román kormány ellenőrző biztosokat rendel ki, válaszlépésként a magyar kormány szeptember 15-i, az észak-erdélyi románokat érintő hasonló lépésére.
Valeriu Pop a budapesti német követtel, Otto von Erdmannsdorffal való megbeszélése során felveti, hogy a román kormánynak - válaszként az észak-erdélyi románokkal szembeni bánásmódra - minden téren megtorlásokat kellene alkalmaznia a dél-erdélyi magyarsággal szemben.
A román kormány betiltja a Brassói Lapok megjelenését.
Gyárfás Elemér (Purgly László evangélikus főgondnokkal együtt) Budapestre utazik, hogy tájékoztassa a magyar kormányt a dél-erdélyi helyzetről, közbejárjon az Észak-Erdélyből kiutasított románok érdekében, és közvetíteni próbáljon a magyar s a román kormány között. Elképzelései szerint egy kisebbségiekből álló román-magyar bizottságot kéne alakítani a "fennálló súlyos problémák megoldására".
A román kormány betiltja az összes magyar napilapot. A dél-erdélyi magyarság egy ideig teljesen napi sajtó nélkül marad.
Gyárfás Elemér a magyar kormányhoz címzett memorandumában többek között kifejti: ha a magyar és a román kormány legkésőbb karácsonyig nem állapodik meg az optálás kérdésében, akkor "nincs emberi hatalom - sem erkölcsi, sem fizikai", amely meg tudná állítani a dél-erdélyi magyarok menekülését.
Ion Antonescu elnökletével megalakul az új, kizárólag katonákból és "szakértőkből" álló román kormány. Míg a vasgárdista uralom idején elsősorban a dél-erdélyi magyarok személyes biztonsága került gyakran veszélybe (verések, letartóztatások, állandó fenyegetettség), ezt követően főleg a vagyoni biztonságukban és a nyelvhasználat terén szenvednek kárt.
Gyárfás Elemér arra kéri Gheorghe Davidescu külügyminiszter-helyettest, hogy a román kormány legalább azokban a kérdésekben tanúsítson engedékenységet, amelyek a dél-erdélyi magyar családok és egzisztenciák tízezreinek sorsát érintik közelről.
Az aradi székhelyű magyar evangélikus egyházkerület Argay György temesvári esperest, addigi püspökhelyettest választja püspökének. A román kormány azonban az észak-erdélyi románok sérelmeire hivatkozva, retorzióként, nem erősíti meg tisztségében a püspököt, így elmarad az egyház állami támogatása is.
A román és a magyar kormány egyezsége értelmében kölcsönösen megszüntetik a vállalatokhoz kirendelt ellenőrző biztosok megbízatását.
A román kormány rendeletet ad ki, amelyben megtiltja a magyar nyelv használatát a nyilvános helyeken. Telefonon sem szabad magyarul beszélni, s bizonyos kategóriájú magyar alkalmazottakat el kell bocsátani.
A Magyarországon tartózkodó gr. Haller István megállapodást ír alá az észak-erdélyi román szövetkezeti vezetőkkel. A megállapodást a magyar és a román kormány is elfogadja. Az egyezmény lehetővé teszi az összes dél-erdélyi magyar szövetkezetet tömörítő, nagyenyedi székhelyű Hangya Szövetkezeti Szövetség megalakítását.
Új magyar napilap indul Petrozsényben Napló címen, román kormánytámogatással. Néhány hónap múlva érdektelenség miatt megszűnik.
A nagyenyedi Bethlen-kollégium tanári testülete kérvényt intéz a bukaresti magyar követhez, amelyben a román kormánynál való közbenjárását szorgalmazza annak érdekében, hogy az intézet tanárait véglegesen mentsék fel a katonai szolgálat alól. Hírek szerint ugyanis júniusban az összes felmentett magyar tanerőt újból be akarják hívni.
Vladár Ervin magyar kir. követségi tanácsos erőteljesen tiltakozik Gheorghe Davidescunál a rekvirálások ellen, azok beszüntetését és a károk megtérítését követeli. Ezt követően a bukaresti német követnél panaszolja be a román kormányt, a segítségét kérve.
A román kormány elrendeli a magyaroktól elkobzott gabona részbeni visszaszolgáltatását. Az intézkedést lassan és következetlenül hajtják végre.
A nagyenyedi Bethlen-kollégium és a gyulafehérvári Majláth-főgimnázium tanári kara "népnevelő" munkák kiadásába kezd. Elsőként magyar népmesei gyűjteményt jelentetnek meg.
A román kormány - írásban ki nem kézbesített, csupán a rendőrök által szóban közölt rendelkezéssel - betiltja az összes magyar nyelvű időszaki lapot, köztük a 20 éves múltra visszatekintő, Lugoson megjelenő, Jakabffy Elemér által jegyzett Magyar Kisebbséget, továbbá az Erdélyi Gazdát.
A kormány felfüggeszti az utazási igazolványok rendszerét.
A magyar külügyminisztérium megküldi a bukaresti magyar követségnek a dél-erdélyi magyarság legfontosabb sérelmeit tartalmazó felsorolásokat, öt mellékletben. Az első a legégetőbb kisebbségi sérelmeket tartalmazza, amelyeket - Budapest szerint - a román kormánynak feltétlenül orvosolnia kellene.