Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
A hivatalos lapban rendelettörvény jelenik meg, amely kötelezővé teszi a hadikölcsönjegyzést.
Kállay Miklós, az új magyar miniszterelnök programbeszédében "üdvözlő szót" küld "elszakított magyarjaink felé": "kérem őket, viseljék sorsukat keresztényi hittel és megnyugvással és azzal a tudattal, hogy itthon róluk soha meg nem feledkezünk."
Elvi megállapodás jön létre Magyarország és Románia között a tanárok és tanítók katonai szolgálat alól való felmentése ügyében.
Gyárfás Elemér Brassóban megbeszélést folytat Hans Dehmel alezredessel, a német-olasz tiszti bizottság elnökével és részletesen beszámol a dél-erdélyi magyarság panaszairól. A megbeszélésen részt vesz Szabó Béni, a Romániai Magyar Népközösség brassói tagozatának elnöke, Müller Jenő nagyenyedi és Fuhrmann János brassói tagozati titkár is.
Megjelenik a határ menti, katonai zónákra vonatkozó 1938. december 16-i törvény módosítása. Ennek értelmében az érintett körzetekben az ingatlanforgalmat még örökösödés esetén is a katonai hatóságok jóváhagyásához kötik, s ez igen hátrányosan érinti a magyar ingatlan-tulajdonosokat is.
A büntető katonai szolgálatra behívott dél-erdélyi tanárokat, két személy kivételével, hazaengedik.
A Hangya Szövetkezeti Szövetség közgyűlést tart Nagyenyeden. Elhangzik, hogy a Szövetség közel négymillió lejes haszonnal zárta az 1941. évet. A hiteligények ellátása céljából 30 millió lejes hitel felvételéről döntenek.
Mihai Antonescu egy zártkörű tanácskozáson kijelenti: ha nem szűnik meg az észak-erdélyi románok üldöztetése, akkor az "utolsó szem kukoricáig, búzáig vagy élelemig mindent elrekvirálunk, és hagyni fogjuk, hogy a nálunk lévő magyar falvak éhen haljanak." Ahol ez a radikális megoldás nem alkalmazható, ott a román menekülteket beültetik a magyar gazdaságokba és lefoglalják a magyar tulajdonban lévő házakat. Ha pedig lázadás törne ki: "géppuska, röviden és egyszerűen".
A nagyenyedi Bethlen-kollégium tanári testülete kérvényt intéz a bukaresti magyar követhez, amelyben a román kormánynál való közbenjárását szorgalmazza annak érdekében, hogy az intézet tanárait véglegesen mentsék fel a katonai szolgálat alól. Hírek szerint ugyanis júniusban az összes felmentett magyar tanerőt újból be akarják hívni.
A román belügyminisztérium rendelete felhívja a dél-erdélyi megyék prefektusait, hogy az észak-erdélyi román menekülteket a magyarlakta helységekben magyar családoknál helyezzék el, és e családok gondoskodjanak a menekültek ellátásáról is. A rendeletnek különösen Tordán szereznek érvényt.
Nagy Ferenc püspökhelyettestől a román hatóságok megtagadják az utazási engedélyt.
Id. Szász Ferenc EMGE-felügyelőt "kémkedés" vádjával letartóztatják.
Az Erdélyi Gazda példányszáma a kezdeti 11 ezerről 17 ezerre emelkedik.
A magyar kormány Bukarestbe küldi Kertész István követségi titkárt a dél-erdélyi magyarság sérelmi anyagának feldolgozása, rendszerbe foglalása érdekében.
A román közellátási minisztérium bizalmas rendeletet ad ki, amelynek alapján a magyar nemzetiségű személyektől az egész ország területén elkobozzák az összes gabona- és lisztkészletet.
A hadkiegészítő parancsnokságok kiküldöttei a csendőrség, illetve a rendőrség segítségével, házról házra járva, nem csak a gabonát s a lisztet rekvirálják el a magyar lakosságtól - termelőktől és fogyasztóktól egyaránt -, hanem sok helyen minden élelmiszert (zsírt, cukrot stb.) elkoboznak.
Vladár Ervin magyar kir. követségi tanácsos erőteljesen tiltakozik Gheorghe Davidescunál a rekvirálások ellen, azok beszüntetését és a károk megtérítését követeli. Ezt követően a bukaresti német követnél panaszolja be a román kormányt, a segítségét kérve.
Gyárfás Elemér megbeszélést folytat Dittler bukaresti német követségi titkárral a rekvirálások ügyében.
A brassói német-olasz tiszti bizottság Brassó környékén megkezdi a gabonaelkobzások kivizsgálását.
Gyárfás Elemér, dr. Nagy Miklós jogtanácsos jelenlétében, megbeszélést folytat Valeriu Poppal a gabonarekvirálások ügyében. Elmondja: "álmunkban sem sejtettük, hogy olyan rendszabályok szakadjanak valaha is reánk, minők alatt népünk már napok óta nyög, s még ma sem tudjuk, hogy voltaképpen miért is kell ezeket a megpróbáltatásokat elszenvednünk."