Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
A romániai magyar egyházak összesen 7 kisdedóvót, 179 általános iskolát, 15 középiskolát, 1 teológiai akadémiát, 2 gazdasági, 3 kereskedelmi és 4 tanonciskolát működtetnek. Az általános iskolák közül 102 a reformátusok, 62 a római katolikusok, 10 az unitáriusok és 5 az evangélikusok kezében van; 12 középiskolát a katolikusok, 3-at pedig a reformátusok tartanak fent.
Négy oldalra korlátozzák a Déli Hírlap terjedelmét.
A kormány felfüggeszti az utazási igazolványok rendszerét.
A nagyenyedi rendőrség felsőbb rendeletre megtiltja az elkészült, vagy készülőben lévő magyar naptárak szétküldését.
Gyárfás Elemér megbeszélése Alexandru Marcu propagandaügyi miniszterrel a naptárakra vonatkozó tilalom feloldása tárgyában.
Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő megküldi a magyar külügyminisztériumnak Gyárfás Elemér feljegyzését a munkaszolgálatra behívott dél-erdélyi magyar értelmiségiekről. A lista 13 nevet tartalmaz.
A brassói magyar konzul jelenti a Romániai Magyar Népközösség legfelsőbb vezetésében tapasztalható személyi ellentéteket. Sajnálatosnak tartja, hogy a magyarság vezetői közül "senki sem védi, mindenki támadja" az elnököt, Gyárfás Elemért. Szerinte Gyárfásnak a többi vezető között "egyetlen híve, barátja sincs".
A magyar naptárakra való tilalmat (a Gazda Naptár kivételével) feloldják.
Rendelet jelenik meg a külföldön tartózkodó katonaköteles személyek kötelező jelentkezéséről. Ennek értelmében, visszamenőleges hatállyal, elvesztik minden vagyonukat azok a katonaszökevények is, akik korábban Magyarországra távoztak. A jelentkezési határidő 40 nap.
Feloldják a Gazda Naptárra vonatkozó tilalmat.
Ózd és Bükkös magyar községekben egy szakasz csendőr karácsony első napján, éjjel, razziát tart és minden házat végigkutat. Sok élelmiszert összeszednek, számos magyart megvernek.
Dr. Hauler Pál belényesi római katolikus püspöki helynököt kémkedés gyanúja miatt letartóztatják.