Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
A Dél-Edélyi Református Egyház ideiglenes intéző bizottsága alakuló közgyűlést tart Nagyenyeden.
Nagyenyed város Polgármesteri Hivatala az 1941. március 14-i kormányrendeletre hivatkozva a Bechtold bőrkereskedő cég tudomására hozza, hogy bőrárut csak iparigazolvánnyal rendelkező román és német bőriparosok között szabad szétosztani.
A román és a magyar kormány egyezsége értelmében kölcsönösen megszüntetik a vállalatokhoz kirendelt ellenőrző biztosok megbízatását.
Kikézbesítik Gyárfás Elemérnek a Kis-Küküllő megyei pénzügyigazgatóság április 15-i határozatát, amely szerint Gyárfás ügyvédi adóalapját az előző évi 50 ezerről (önkényesen) 900 ezer lejre emelték.
A román kormány rendeletet ad ki, amelyben megtiltja a magyar nyelv használatát a nyilvános helyeken. Telefonon sem szabad magyarul beszélni, s bizonyos kategóriájú magyar alkalmazottakat el kell bocsátani.
Az aradi magyar konzul e napon kelt távirati jelentése szerint Aradon, Temesváron, Lippán és más helységekben elrendelték, hogy a vendéglők, kocsmák, cukrászdák, mozik magyar alkalmazottait június 15-ig kivétel nélkül el kell bocsátani.
Az aradi magyar konzul jelentése szerint e napon újabb, a magyar alkalmazottak elbocsátását immár általánosan előíró rendelet jelenik meg. A rendőrség mindenütt megtiltja a magyar nyelv használatát, és erre falragaszok figyelmeztetik a lakosságot. A konzul szerint a dél-erdélyi magyarok elkeseredése olyan nagy, hogy sokan már nyílt ellenállásra gondolnak.
Gyárfás Elemér Bukarestbe utazik, és illetékes helyen kérdést tesz fel a nyelvrendeletre vonatkozólag. A rendeletet először letagadják.
Gyárfás Elemért a román miniszterelnökségen figyelmeztetik, hogy Romániában őszre nem lesznek magyar felekezeti iskolák, ha Magyarország nem engedélyezi az észak-erdélyi román felekezeti iskolákat.
Románia belép Németország oldalán a szovjetellenes háborúba.
Rendelet tiltja meg a magyar nyelven való postai levelezést.
Dr. Takács Lajost, a Romániai Magyar Népközösség temesvári szervezetének főtitkárát az elbocsátott magyar alkalmazottak ügyében szétküldött ügyvédi felszólító levelei miatt letartóztatják, és hadbíróság elé állítják.
A Romániai Magyar Népközösség petrozsényi irodáját az ottani rendőrség bezárja és az elnököt, Veress Béla unitárius lelkészt (két másik népközösségi vezetővel együtt) letartóztatja. Veress Bélát a Zsil-völgyi magyarság érdekében kifejtett tevékenységéért később két évi börtönre ítélték.
A román hadseregben szolgáló magyar tartalékos tisztek nagy részét lefokozzák.
Újra bevezetik az utazási igazolványok rendszerét, amely a vasgárdista lázadás leverése után volt érvényben néhány hétig.
A bukaresti magyar követ, Nagy László e napon, Sinaián kelt jelentésében kifejti meggyőződését, miszerint a sokasodó magyarellenes intézkedések mögött Mihai Antonescu miniszterelnök-helyettes áll. Szerinte a román politikus elérkezettnek látja az időt arra, hogy súlyos csapást mérjen a dél-erdélyi magyarságra, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a Németországgal vállvetve harcoló Románia immár kénye-kedve szerint bánhat a magyarsággal.
A Déli Hírlap decemberi határidővel regény-, novella- és verspályázatot hirdet meg.
Az aradi magyar konzul e napon kelt jelentése szerint a magyarok üldözése különösen Temesváron ölt nagyobb méreteket. "Felelőtlen egyének a magyarul beszélőket úton-útfélen inzultálják. Számos magyarnak más bánáti városban kényszerlakhelyet jelöltek ki. Nagy az elkeseredés."
Gyárfás Elemér Budapestre érkezik. Augusztus elsejéig tárgyalásokat folytat Budapesten és Kolozsváron az iskolakérdés, az észak-erdélyi román ügyvédeknek a kamarákba való bejegyzése, valamint a bankok ügyében.
A dél-erdélyi magyar vezetők telefonjait kikapcsolják.