Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
A román és a magyar kormány egyezsége értelmében kölcsönösen megszüntetik a vállalatokhoz kirendelt ellenőrző biztosok megbízatását.
Kikézbesítik Gyárfás Elemérnek a Kis-Küküllő megyei pénzügyigazgatóság április 15-i határozatát, amely szerint Gyárfás ügyvédi adóalapját az előző évi 50 ezerről (önkényesen) 900 ezer lejre emelték.
A román kormány rendeletet ad ki, amelyben megtiltja a magyar nyelv használatát a nyilvános helyeken. Telefonon sem szabad magyarul beszélni, s bizonyos kategóriájú magyar alkalmazottakat el kell bocsátani.
Az aradi magyar konzul e napon kelt távirati jelentése szerint Aradon, Temesváron, Lippán és más helységekben elrendelték, hogy a vendéglők, kocsmák, cukrászdák, mozik magyar alkalmazottait június 15-ig kivétel nélkül el kell bocsátani.
Az aradi magyar konzul jelentése szerint e napon újabb, a magyar alkalmazottak elbocsátását immár általánosan előíró rendelet jelenik meg. A rendőrség mindenütt megtiltja a magyar nyelv használatát, és erre falragaszok figyelmeztetik a lakosságot. A konzul szerint a dél-erdélyi magyarok elkeseredése olyan nagy, hogy sokan már nyílt ellenállásra gondolnak.
Gyárfás Elemér Bukarestbe utazik, és illetékes helyen kérdést tesz fel a nyelvrendeletre vonatkozólag. A rendeletet először letagadják.
Gyárfás Elemért a román miniszterelnökségen figyelmeztetik, hogy Romániában őszre nem lesznek magyar felekezeti iskolák, ha Magyarország nem engedélyezi az észak-erdélyi román felekezeti iskolákat.
Románia belép Németország oldalán a szovjetellenes háborúba.
Rendelet tiltja meg a magyar nyelven való postai levelezést.
Dr. Takács Lajost, a Romániai Magyar Népközösség temesvári szervezetének főtitkárát az elbocsátott magyar alkalmazottak ügyében szétküldött ügyvédi felszólító levelei miatt letartóztatják, és hadbíróság elé állítják.