Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
Az 1941. évi gépakciók keretében az EMGE összesen 223 mezőgazdasági gépet juttat ingyen vagy kedvezményes áron a magyar kisbirtokosoknak. Ezenkívül 67 tonna gabonát, 34 tonna vetőmagot és több mint 1700 facsemetét oszt ki, a rászorulóknak pedig kölcsönt, illetve gyorssegélyt nyújt.
1941-ben alig ötven dél-erdélyi magyar kiadvány jelenik meg, jó részük néhány oldalas különlenyomat vagy egy-két íves füzet, ismeretterjesztő jelleggel. Könyvkiadó hiányában az egyházak, a Lugoson megjelenő Magyar Kisebbség című folyóirat, a Hangya Szövetkezeti Szövetség és az EMGE adja ki ezeket. Fontos szerepet töltenek be a naptárak, 1941-ben hét naptár jelenik meg.
Szász Pál kihallgatáson jelenik meg a belügyminisztériumban és ismerteti az EMGE munkáját és célkitűzéseit.
Keresztes József resicai református lelkészt a rendőrség Gyulafehérváron letartóztatja és több napon át kínozza. Végül a nagyszebeni hadbíróság szabadon bocsátja.
Az Universul c. bukaresti napilap közli Mihai Antonescu igazságügy-miniszter körrendeletét a külföldre távozni kívánó személyek ingatlanaira vonatkozóan. A rendelkezést a hatóságok gyakran úgy alkalmazzák, hogy nem hagyják jóvá az olyan szerződéseket, amelyekben eladóként vagy vevőként magyar nemzetiségűek szerepelnek.
Az egyeduralomra törő vasgárdisták lázadása Ion Antonescu ellen. A Berlin támogatását maga mögött tudó államvezető a hadsereg igénybevételével veri le a lázadást.
Gráf József lupényi református lelkészt a vasgárdisták összeverik, megkínozzák, és napokon át meghurcolják. A dévai csendőrparancsnokság bocsátja később szabadon.
Megjelenik Temesváron a Magyar Néplap című újság első száma. Felelős szerkesztője Szász István.
A rendőrség lepecsételi a Magyar Népközösség nagyenyedi központi irodáját.
Ion Antonescu elnökletével megalakul az új, kizárólag katonákból és "szakértőkből" álló román kormány. Míg a vasgárdista uralom idején elsősorban a dél-erdélyi magyarok személyes biztonsága került gyakran veszélybe (verések, letartóztatások, állandó fenyegetettség), ezt követően főleg a vagyoni biztonságukban és a nyelvhasználat terén szenvednek kárt.
Gyárfás Elemér a Romániai Magyar Népközösség nevében írásban üdvözli Ion Antonescut a "közrend helyreállítása", azaz a vasgárdista lázadás leverése alkalmából.
Ion Antonescu válaszol Gyárfás Elemér január 29-i üdvözletére.
Megkezdik működésüket a Brassóban és Kolozsváron székelő olasz-német katonai tiszti bizottságok. A Dehmel őrnagy és Pasanizzi kapitány vezette brassói bizottság a dél-erdélyi magyar kisebbség jogvédelmének fontos tényezőjévé válik, bár tevékenysége - akárcsak a kolozsvárié - kevéssé hatékony, és leginkább a tengelyhatalmak érdekeit szolgálja. Jellemző, hogy az első két évben, 1941-1942-ben a brassói bizottsághoz összesen 1518 magyar panaszügy érkezik, de ezekből mindössze 242-őt tartanak indokoltnak.
Gyárfás Elemér első tárgyalása a német-olasz tiszti bizottság tagjaival Brassóban.
A katonai hatóságok lefoglalják az EMGE nagyenyedi központi irodahelyiségeit.
Bárdossy László magyar külügyminiszter és Gheorghe Crutzescu budapesti román követ előzetes megállapodást ír alá Budapesten az optálási jog időpontjának szabályozásáról. A jegyzőkönyv értelmében az optálásra nézve Bécsben megállapított hat hónapi határidő "a két kormány által közös egyetértéssel megállapítandó későbbi időpontban fogja kezdetét venni." Ilyen értelmű megegyezés azonban a továbbiakban nem születik, így az optálás részletkérdései továbbra is tisztázatlanok maradnak. Az optálást mint jogforrást a magyar kormány ezért nem ismeri el.
A kormány újra engedélyezi a Déli Hírlapot, mint a Romániai Magyar Népközösség napilapját. Főszerkesztő: Vuchetich Endre.
Dél-erdélyi református küldöttség keresi fel a bukaresti kultuszminisztériumot az egyház függő kérdéseinek rendezése tárgyában.
Rendelettörvény jelenik meg a bőrelosztásról. A rendeletet egyes vidéki hatóságok úgy értelmezik, hogy a magyar iparosoknak nem szabad nyersanyagot adni.
A Romániai Magyar Népközösség bánsági tagozata egészségügyi szolgálatot szervez.