Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
A Hangya Szövetkezeti Szövetség éves közgyűlése Nagyenyeden, amelyen részt vesz Márton Áron, Nagy Ferenc, Gál Miklós és Szász Pál is. Beszédében Szász Pál kiemeli: "ha a humánumért való szolgálatunkat gúnykacajjal is fogadják, akkor is szolgálnunk kell, ez a sorsunk, ez az életünk".
Az aznapi Déli Hírlap beszámol a csombordi mezőgazdasági iskola évzárójáról, amelyen ott volt Nagy Ferenc, gr. Haller István és Kacsó Sándor is. Előzőleg hetvenegy gazdafiú vizsgázott sikerrel. Nagy Ferenc püspökhelyettes beszédében kiemelte: "akárhova kerültök, fiúk, ne feledjétek, hogy őrhelyen álltok és az őrhelyen állás törvénye: a becsület és a hűség!".
A temesvári "Corvin" Hitelszövetkezet éves közgyűlését tartja. Cseh Mihály elnök kiemeli, hogy a "Corvin" 1943-ban az ország első hitelszövetkezetévé lett: a tagok száma 1197-tel nőtt, akik 13 480 üzletrészt jegyeztek.
Gyulafehérvári beszélgetésük során Márton Áron püspök megkéri Luby Gézát, a brassói magyar konzulátus vezetőjét, adja át Sztójay Döme miniszterelnöknek a személyes üzenetét. Ebben egyebek mellett arra kéri a magyar kormányt, hogy a jövőben a dél-erdélyi magyarság helyzete és az erdélyi kérdés ne szoríttassék háttérbe.
Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő beszámol arról, hogy a román harctéri helyzet romlásával egyidejűleg bizonyos enyhülés mutatkozik a dél-erdélyi magyarokkal szembeni román bánásmódban. "Ez az agyonnyomorgatott dél-erdélyi magyaroknak talán némi könnyítést fog hozni" - írja.
A brassói magyar konzul szerint a hadi helyzet alakulása miatt a dél-erdélyi magyarokban "a határozott veszélyérzet fokozatosan tudatosul és gondolkodásmódjukra, valamint magatartásukra is átformáló erővel hat. Az egyéni sérelmek fokozatosan szorulnak háttérbe, hogy helyet adjanak a nagyobb problémák megértésének."
A Hangya Szövetkezeti Szövetség "Szövetkezet" c. hivatalos lapja fölhívást tesz közzé a tagszövetkezetek felé, hogy azok - a vasúti áruszállítások korlátozása miatt -saját hatáskörükben sürgősen szervezzék meg a szekérrel való szállítást.
A Déli Hírlap (aláírás nélküli) vezércikke Gyárfás Elemér szavaira hivatkozik, aki fegyelmezettséget követel mindenkitől. A cikk szerint mivel a háború "döntő válságában" vagyunk, "tudnunk kell, hogy minden javunk és életünk is kockára van vetve s e szerint kell cselekednünk. Védeni kell magunkat, lelki, szellemi és anyagi értékeinket erőinknek végsőkig való megfeszítésével."
Tisztújító közgyűlést tart az aradi Kölcsey Egyesület. Új elnökké Olosz Lajost választják meg, aki kijelenti, hogy tisztségét elsősorban kötelességnek tekinti. "Szellemi, erkölcsi és társadalmi egységre óhajtunk támaszkodni" - emeli ki beszédében.
Az aradi evangélikus egyházközség éves közgyűlése. Beszámolójában Argay György püspök elmondja, hogy az egyház munkáját erősen korlátozzák a háborús állapotok: "különösen a gyülekezéshez kötött munka szenvedett, amit a légi veszély lehetetlenné tesz".
A temesvári református egyház anyák napi ünnepsége. A műsorban főleg iskolások vesznek részt. A bevételt a sokgyermekes anyák támogatására fordítják.
A Sztójay-kormány a bukaresti magyar követség útján azt javasolja a román vezetésnek, hogy kölcsönösen rendezzék az észak-erdélyi román és a dél-erdélyi magyar iparengedélyek, tanoncszerződések, munkakönyvek terén fennálló sérelmeket. A követségen az az általános benyomás, hogy a román kormány minden függőben lévő kérdést csak az iskolakérdés megoldása után hajlandó rendezni.
Az aradi r. kat. egyházközség megtartja éves közgyűlését. Dr. Széll Lajos egyházközségi elnök arra kéri a résztvevőket, hogy akinek nincsenek örökösei, de van vagyona, "a mai bizonytalan időben" készítsen végrendeletet és adományozza javait az egyházközségnek.
A végvári református elemi iskola hálaadó istentisztelettel zárja fennállásának 150. tanévét. Kádár Károly igazgató beszámolója szerint a 273 tanulóból mindössze 13-an ismétlők, és közel 60 jó tanuló kapott jutalomkönyvet.
Jakabffy Elemér meglátogatja a dr. Kakuk Csecsemőgondozó és Napközi Gyermekotthont Temesváron, ahol Szappanos Gyuláné elnöknő vezetésével megtekinti az óvóhelyet és annak berendezését is.
A Romániai Magyar Népközösség vezetőinek gáldtői értekezletén Márton Áron élesen bírálja Gyárfás Elemér egyszemélyes vezetési stílusát, és tiltakozásképpen elhárít magától a "Népközösség munkájában való mindennemű kollaborációt".
A Déli Hírlap aznapi száma ismerteti Márton Áron püspök körlevelét, amelyet egyházmegyéje lelkipásztoraihoz intézett. "A rendkívüli körülmények az idők és helyzetek súlyosságához méltó magatartást, előrelátó gondosságot és főképp megfelelő lelki felkészültséget kívánnak mindnyájunktól" - áll többek között a körlevélben.
Gyárfás Elemér tollából vezércikk jelenik meg ("Lelkünkben pünkösdi tűzzel") a Déli Hírlapban. "Ránk szakadó elhagyatottság, fájdalmas elárvultság, vigasztalan magunkra maradtság keserves óráiban tudnunk kell, hogy e megpróbáltatásoknak céljuk és rendeltetésük van; előkészítik a lelkeket a Vigasztaló befogadására" - írja a szerző.
A nagyenyedi Bethlen-kollégium tanítóképző intézete felhívja az intézmény összes tanulóját, hogy ez év nyarán mindenkinek legkevesebb két havi közmunkára kell jelentkeznie a lakóhelyén, lehetőleg református tanintézeteknél. Az 1944/1945-ös tanévre való beiratkozásnál fel kell majd mutatni a közmunka elvégzéséről szóló hivatalos iratot.
A temesvári r. kat. püspökség elrendeli, hogy az 1944-es úrnapi körmeneteket csak a templomokban lehet megtartani, a "külső" körmenetek elmaradnak - feltehetőleg a légiveszély miatt.