Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
Ion Antonescu egy nyilatkozatban arra kéri a hatóságokat és minden románt, "főként pedig az erdélyieket", hogy óvakodjanak "az embertelen, törvénytelen és elhamarkodott tettektől", és tanúsítsák a legkorrektebb magatartást a kisebbségiekkel szemben. A dél-erdélyi magyarok üldözése ennek ellenére tovább tart, a román sajtóban pedig uszító és gyűlölködő hangú, magyarellenes kampány folyik.
Cselényi Pál magyar országgyűlési képviselő szerint a román hatóságok "ingyenes vagonakciót" hirdettek a dél-erdélyi magyarok számára: közhírré tették, hogy a távozni kívánókat, összes ingóságukkal együtt, ingyen szállítják a határra. Cselényi szerint csak később derült ki: egy-két "lábasjószágukon" kívül semmit sem vihettek magukkal.
A kolozsvári Ellenzék aznapi száma szerint a román hatóságok a dél-bukovinai Rǎdǎuţi városában egy hirdetményt tettek közzé, mely szerint minden magyar lakosnak 1941. február 28-ig kötelező módon optálási nyilatkozatot kell adnia.
A magyar kormány a sajtó útján felhívja a közvélemény figyelmét, hogy a dél-erdélyi magyarok egyoldalú, a román hatóságok által is szorgalmazott optálási nyilatkozatai csupán a román állampolgárság feladását, illetve a Romániából való eltávozást jelentik, de ilyen eljárással nem nyerhető el a magyar állampolgárság.
Megjelenik a Magyar Gazda Naptára 10 000 példányban. A sajtó nélkül maradt dél-erdélyi magyarság számára ez különösen fontos kulturális esemény.
Rendelettörvény jelenik meg a bőrelosztásról. A rendeletet egyes vidéki hatóságok úgy értelmezik, hogy a magyar iparosoknak nem szabad nyersanyagot adni.
A román hatóságok betiltják az Erdélyi Gazda megjelenését.
A csombordi mezőgazdasági iskolát a román hatóságok egy időre kórház céljára elrekvirálják.
A román hatóságok egy időre megszüntetik az utazási igazolványok rendszerét.
A román hatóságok bezárják a szászvárosi Magyar Casinót.
Nagy Ferenc püspökhelyettestől a román hatóságok megtagadják az utazási engedélyt.
Iuliu Maniu a Gyárfás Elemérrel való beszélgetése során határozottan elítéli a gabonarekvirálások során a román hatóságok által elkövetett "súlyos és brutális" visszaéléseket. Gyárfás véleménye szerint Maniunak jelentős része lehetett abban, hogy az erdélyi románság sok helyen segítségére sietett a kenyerüktől megfosztott magyaroknak.
A román hatóságok ígérgetésekkel és fenyegetésekkel "megelégedettségi nyilatkozatokat" gyűjtenek a magyar lakosságtól.
A brassói magyar konzul jelenti, hogy a helyi román hatóságok magyarokkal szembeni politikája pillanatnyilag kevésbé olyan agresszív, mint amilyen 1941- 1942-ben volt. Torda megyében ennek ellenére romlott, Kis-Küküllő megye határ menti falvaiban pedig nem javult a helyzet.
Állatrekvirálási akciót indítanak a román hatóságok a dél-erdélyi magyarok ellen. Szarvasmarhákat, lovakat, sertéseket rekvirálnak, diszkriminatív alapon, kizárólag magyaroktól. Az állatokért cserében igen alacsony árat fizetnek a gazdáknak.
Dr. Parecz György népközösségi főtitkár feljegyzése szerint a dél-erdélyi magyaroktól eddig mintegy 1890 szarvasmarhát és 110 lovat rekviráltak el a román hatóságok.
Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő jelenti: mintegy két éve a román hatóságok tervszerűen akadályozzák új magyar iparosműhelyek megnyitását és azt, hogy a magyar iparos képesítést szerezzen. Nem tartja azonban kizártnak, hogy a közeljövőben javulás fog bekövetkezni e téren.