Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
A magyar kormány Bárdossy László javaslatára egy háromtagú delegáció Bukarestbe való kiküldéséről határoz, az optálási kérdések mielőbbi tisztázása érdekében. A bécsi döntés határozatának 3. és 4. pontja értelmében ugyanis az észak-erdélyi románoknak és a dél-erdélyi magyaroknak jogukban áll a román, illetve a magyar állampolgárság javára optálni. Ezt hat hónapi határidőn belül tehetik meg, a távozásra további egy év áll rendelkezésre. Ingóságaikat magukkal vihetik, akárcsak az ingatlanok értékesítéséből befolyt pénzt.
A román külügyminisztérium körrendeletet ad ki, amely 1941. február 28-át jelöli meg az optálás határidejének. A magyar kormány álláspontja ezzel szemben az, hogy addig nem lehet optálási időről beszélni, amíg a két fél erre nézve meg nem állapodik.
Bárdossy László magyar külügyminiszter és Gheorghe Crutzescu budapesti román követ előzetes megállapodást ír alá Budapesten az optálási jog időpontjának szabályozásáról. A jegyzőkönyv értelmében az optálásra nézve Bécsben megállapított hat hónapi határidő "a két kormány által közös egyetértéssel megállapítandó későbbi időpontban fogja kezdetét venni." Ilyen értelmű megegyezés azonban a továbbiakban nem születik, így az optálás részletkérdései továbbra is tisztázatlanok maradnak. Az optálást mint jogforrást a magyar kormány ezért nem ismeri el.
A Déli Hírlap decemberi határidővel regény-, novella- és verspályázatot hirdet meg.
Rendelet jelenik meg a külföldön tartózkodó katonaköteles személyek kötelező jelentkezéséről. Ennek értelmében, visszamenőleges hatállyal, elvesztik minden vagyonukat azok a katonaszökevények is, akik korábban Magyarországra távoztak. A jelentkezési határidő 40 nap.
Lejár a román és a magyar kormány közötti azon megállapodás határideje, amely a diákoknak megadta a lehetőséget arra, hogy a nyári szünidő alatt meglátogathassák a másik országban lakó szüleiket.
Az aradi Kölcsey Egyesület regénypályázatot hirdet. A benyújtási határidő 1944. május 31.