Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
Márton Áron gyulafehérvári r. kat. püspök közzéteszi pásztorlevelét, amelyben bejelenti, hogy székhelyén marad, és onnan kormányozza tovább az egész egyházmegyét. Felszólítja papjait, hogy kötelesek helyükön maradni, a Romániában maradt híveit pedig arra kéri, ne gondoljanak mindjárt menekülésre.
A Szeben megyei prefektus közleményt ad ki, amelyben egy belügyminisztériumi rendeletre hivatkozva felszólítja "az átadott területekről származó" magyar lakosságot, hogy saját érdekében, időben távozzék. Ugyanakkor tapintatra inti a hatóságokat, és óv az erőszak alkalmazásától.
A kolozsvári magyar konzul e napon kelt távirati jelentése szerint a dél-erdélyi magyarokat tömegesen hívják be katonai szolgálatra. Ha nem engedelmeskednek, akkor arra biztatják őket, hogy "szökjenek át" Magyarországra, mert különben hadbíróság elé kerülnek. A jelentkezőkkel viszont közlik: ha nyilatkozatot írnak alá, hogy Magyarországra optálnak, nem kell bevonulniuk. Az aláírás után felszólítják őket, hogy negyvennyolc órán belül hagyják el az országot.
Dr. Takács Lajost, a Romániai Magyar Népközösség temesvári szervezetének főtitkárát az elbocsátott magyar alkalmazottak ügyében szétküldött ügyvédi felszólító levelei miatt letartóztatják, és hadbíróság elé állítják.
A Déli Hírlap aznapi számában Kakassy Endre körkérdést tesz fel a dél-erdélyi magyar íróknak, és vallomásra szólítja fel őket írói hivatásukról s az előttük álló irodalmi feladatokról.
A Déli Hírlap vezércikkében ("Ne hagyjuk őket kiszakadni közösségünkből!") Olosz Lajos főszerkesztő "a légitámadások által sújtott ínséges testvéreink" megsegítésére szólítja fel a dél-erdélyi magyarságot.
A Déli Hírlapban Jakabffy Elemér közöl vezércikket "Lelkiismeret-vizsgálatot kérek!" címszó alatt. Leírja, hogy Brassó mellett Temesvárt és Aradot is szörnyű légitámadások érték. A bombakárosultak megsegítésére hívja fel a dél-erdélyi magyarságot. Beszámol arról, hogy a Romániai Magyar Népközösség központilag kezeli az egyes tagozatokhoz érkező adományokat.