1940. augusztus 30.

Vitéz Kozma Miklós, az MTI és a Magyar Rádió elnöke, rögtönzött rádióbeszédben jelenti be aznap délután a bécsi döntés eredményét. A dél-erdélyi magyarokat "egy magasabb rend" érdekében arra kéri, hogy "vállalják bátran és büszkén" a sorsukat.

1940. szeptember 22.

Szász Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) elnöke megkezdi az Egyesület Dél-Erdélyben maradt részének újjászervezését.

1940. november 4.

Nagyenyeden megtartja újjáalakuló ülését a Romániai Magyar Népközösség. Betöltik a második bécsi döntés nyomán megüresedett vezetői tisztségeket. Elnökké Gyárfás Elemért, alelnökké pedig Szász Pál mellé gr. Bethlen Bálintot és Jakabffy Elemért választják. A módosított alapszabály szerint Kolozsvár helyett Nagyenyed lesz a Népközösség új székhelye. Idővel azonban a tényleges központtá Bukarest válik, s mellette a szervezet aradi és brassói tagozata tesz szert nagyobb jelentőségre, elsősorban az ott létesült magyar királyi konzulátusok miatt.

1940. november 8.

Gyárfás Elemér és gróf Teleki Ádám megbeszélést folytat Iuliu Maniuval, a Nemzeti Parasztpárt elnökével, a legtekintélyesebb román ellenzéki politikussal. Maniu kifejti: Észak-Erdély Romániához való, remélt visszacsatolása után "az erdélyi románok vezetői keresni fogják" majd az erdélyi magyarok baráti kezét.

1940. november 12.

Nagyenyeden szervezi meg központi irodáját az EMGE elnöke, Szász Pál. Hat kerületet szervez, amelyek élére gazdasági felügyelőket nevez ki.

1940. december 20.

Az EMGE értekezlete alkalmával Nagyenyeden összegyűlt gazdasági felügyelőket és Szász Pál elnököt előállítják a rendőrségen, s "tiltott gyűlés" címén eljárást indítanak ellenük.

1940. december 29.

Letartóztatják Szász Pált, az EMGE elnökét és Bitay Endrét, az egyesület központi felügyelőjét, majd a nagyszebeni hadbírósághoz kísérik őket.

1941. július 1.

A Romániai Magyar Népközösség petrozsényi irodáját az ottani rendőrség bezárja és az elnököt, Veress Béla unitárius lelkészt (két másik népközösségi vezetővel együtt) letartóztatja. Veress Bélát a Zsil-völgyi magyarság érdekében kifejtett tevékenységéért később két évi börtönre ítélték.

1942. január 10.

Első tárgyalás Szügyi István bűnügyében. A vádat kiterjesztik Martzy Mihály temesvári szervezeti elnök, dr. Takács Lajos főtitkár és dr. Telegdy városi kerületi elnökre is.

1942. március 30.

Gyárfás Elemér Brassóban megbeszélést folytat Hans Dehmel alezredessel, a német-olasz tiszti bizottság elnökével és részletesen beszámol a dél-erdélyi magyarság panaszairól. A megbeszélésen részt vesz Szabó Béni, a Romániai Magyar Népközösség brassói tagozatának elnöke, Müller Jenő nagyenyedi és Fuhrmann János brassói tagozati titkár is.

1942. június 20.

Dr. Palágyi Jenőt, a Népközösség aradi szervezetének elnökét, retorzióként az észak-erdélyi románokkal való magyar bánásmódért, letartóztatják.

1942. november 5.

Gyárfás Elemér bírálja Vita Zsigmondot, a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanárát, mivel a dél-erdélyi magyar kultúra fejlesztésére vonatkozó javaslatait. Vita legelőször nem neki, a Romániai Magyar Népközösség elnökének küldte meg. Vita javaslatai a következők voltak: "írói csoportok" szervezése, irodalmi folyóirat létesítése, továbbá egy hely biztosítása vezetőjüknek a Népközösség elnöki tanácsában.

1942. december 18.

A brassói magyar konzul jelenti a Romániai Magyar Népközösség legfelsőbb vezetésében tapasztalható személyi ellentéteket. Sajnálatosnak tartja, hogy a magyarság vezetői közül "senki sem védi, mindenki támadja" az elnököt, Gyárfás Elemért. Szerinte Gyárfásnak a többi vezető között "egyetlen híve, barátja sincs".

1943. április 11.

A nagyenyedi székhelyű Hangya Szövetkezeti Szövetség éves közgyűlése. Jelen van gr. Haller István elnök mellett Márton Áron, Nagy Ferenc és Szász Pál is. Felszólalásában Szász kiemeli: az EMGE "testvéregyesülete a Hangyának", továbbá "gazdának és szövetkezetnek kéz a kézben kell dolgoznia".

1943. május 2.

Éves közgyűlést tart a több mint 2500 tagot számláló aradi "Ajutorul" ("Segítség") hitelszövetkezet. Beszédében dr. Széll Lajos elnök a szövetkezeti eszmét méltatja.

1943. május 12.

Ülést tart a temesvári Magyar Nőegylet választmányi ülése. Szappanos Gyuláné ügyvezető elnök közli, hogy az elmúlt két évben a válaszmányi tagok jelentős része elhagyta a várost.

1943. május 24.

Éves közgyűlést tart a lugosi Napközi Gyermekotthon Egylet, dr. Kohányi Viktorné elnök vezetése alatt. A napközi otthonban 55-60, többnyire szegény munkáscsaládból származó gyermeket látnak el.

1943. június 10.

A brassói magyar képzőművészeti kiállítás kapcsán nyilatkozik a Déli Hírlap aznapi számában Szabó Béni, a Romániai Magyar Népközösség brassói tagozatának elnöke. Fő üzenete: "Fogadjuk be otthonunkba a magyar művészetet."

1943. június 20.

Éves közgyűlést tart az aradi r. kat. egyházközség. Dr. Széll Lajos egyházközségi elnök kiemeli az ifjúság nevelésének fontosságát.

1943. július 13.

Ötvenkilenc éves korában meghal Marczy Mihály, a Romániai Magyar Népközösség bánsági tagozatának elnöke, a Déli Hírlap felelős szerkesztője.